Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 10-11. (Berettyóújfalu, 2006)

MUZEOLÓGIA - MUSEOLOGIE - Kolozsvári István: Népi építészeti emlékeink esélyei és lehetőségei - Tájházak Biharban

Almosd- Mucsi Mihály Kovácsműhelye (Helyi védettségű) Rákóczi u. 2. A Kölcsey-házhoz hasonlóan ugyancsak a XVIII. század végén épült az a kovácsműhely, mely tökéletesen helyreállított, részben rekonstruált formában áll ma Almosdon. A ház tulajdonosa Hajdú-Bihar megye Önkormányzata, a műhely tárgyai ugyancsak a megyei múzeum leltárában szerepelnek. Ahogy a falon lévő tábla tájékoztat minket, hogy e falak - illetve elődeik - között dolgozott Mucsi Mihály (1909-1979), „mezőgazdasági és lóvasaló kovács". Álmosdon több kovácsműhely is elpusztult már, van, amelyiknek csak az egykori behajtó emlékeztet a létére. E műhely megmentését, illetőleg feltámasztását a megyei Műemléki Albizottság (a továbbiakban MAB) elnöke, Angyal László András közbenjárásával, László Gábor építész üzemmérnök tervei alapján és közvetlen vezetésével hajtották végre, mely munka 198l-re fejeződött be. A sarokporta Rákóczi utca felőli oldalán húzódó műhely külső munkatere, a patkolószín, valamint magának a műhelynek a bejárata az udvari oldalon van, ahová a „koporsófedeles" kiskapun átjuthatunk be. A nagykapu, ahol a patkoltatni, vasaltatni érkezők tudtak szekereikkel együtt is befordulni, a porta magántulajdonban maradt részéhez tartozik, így a valódi funkció rekonstruálása csak a képzeletben lehetséges. (Szerencsés volna a jövőben a lakóházat is megvásárolni és hasonlóképpen rendbe hozni, berendezni, így hitelesebb képet adni egy néhai kovácsportáról, illetve egy falusi mesterember és családjának életmódjáról.) A műhely épülete vályogfalú, két apró ablakszeme az utcára, egy pedig a szomszédos telekre néz. Ezeken át - fekvése folytán - szinte napkeltétől napnyugtáig folyamatosan elegendő napfényt kapott a munkatér. Födémgerendáin tapasztott nádfödém húzódik, héjazata cserepes, aminek a korai tűzvédelmi előírások életbelépése az oka. A kovácsmester szerszámkészlete, hála a gondos örökösöknek, teljes egészében fennmaradt, és a Déri Múzeum birtokába került. A műhely helyreállítását követően Varga Gyula irányításával rendezték be, létrehozva ezzel a megye első állandó kézműipari kiállítóhelyét. Megmaradt és bemutatásra került a műhely valamennyi rögzített tartozéka (a fújtató, a tönkőre erősített szarvasüllő, az ajtóval szemben a munkaasztal, a bejáraton belül a jobb sarokban az állványos kézifúró, a szerszámfogas, a fali akasztó, illetve a fali fogóállvány). Ezenkívül megtalálhatóak a mozgatható berendezési tárgyak: rögtön az ajtón belül a vasaló- vagy patkolószék, a vizes köszörű, a lóca, illetve a kala187