Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 10-11. (Berettyóújfalu, 2006)
IRODALOM ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNET - LITERATUR UND KUNSTGESCHICHTE - Bakó Endre: Néhány dokumentum Nadányi Zoltán közszerepléseihez
viharzott benne, de amikor a tollat a kezébe vette, valami csodás kiengesztelődés, békesség szelleme lengte át. Úgy érzi, neki az a hivatása, hogy a földmíves társadalom és a középosztály között hidat építsen az egyetemes nemzeti célok érdekében. Ez a hivatás ad célt és értelmet életének, ezért áldozza fel éjjelét és nappalát, és hiszi, hogy jutalma a szebb magyar jövendő lesz. " A Szabó Pállal való személyes, sőt mondhatjuk baráti kapcsolat vezetett a Komádiban való fellépéséhez, amint erre a Kornádi és Vidéke c. hetilap is tanú. A szerzői est megrendezésnek ötlete ugyanis a szerkesztőségben támadt. 1 4 A kellően előkészített szerzői estet 1934. december 9-én tartották. 1 5 Dr. Nagy Géza kórházi főorvos humoros, rajzszerü bevezetőjében elgondolkodtató helyzetképet festett a művészi értékű irodalomról, hogy t. i. a költő alkothat remekeket, küzd, de legjobb esetben rezignáltán megírja a Szegényember naplóját, míg a slágerirodalom és a szórakoztató ipar az olcsó élvezetekre vágyó közönség pénzét bezsebeli. (...) Megvilágította dr. Nagy Géza ennek a beteg állapotnak gazdasági és társadalomtudományi hátterét is." Barsi Dénes tanulmánya „méltó és színes képet festett Nadányi Zoltánnak, ennek a feltűnő és eredeti költőegyéniségnek belső arculatáról, azokról az ezerirányú és ezerjellegzetességű vonatkozásokról és erőkről, melyek az élet és világ rengeteg pórusaiból futnak össze a költő lelkébe, hogy lelki arcának mélységét meghatározzák. Végső összegzésben úgy ajánlotta a közönség szeretetébe Nadányi Zoltánt, mint eredeti egyéniségű, nagyon kellemes, végtelenül rokonszenves és érdekes öltőt. Nagy sikere volt Masits Miklósnak és Kelemennének. Utóbbi Bangó Bandi cigányzenekara kíséretében Nadányi Zoltán megzenésített verseket adott elő. Nadányi Zoltán készülő kötetéből, a Szegényember naplójából olvasott fel. Megmutatta „az élet dolgaival és történéseivel szemben való finom, diszkrét, magától értetődő úri fölényét, mely ebben a műben már aranyos mosollyá fölényesedik. Csupa aranyos derűbe öltözteti az élet kicsiny és nagy durvaságait, melyek másokat néha bűnbe, néha idegösszeroppanásba, néha öngyilkosságba kergetnek. Olyan, mint a pillangótánc a rohadt, szennyes, hínáros mocsár fölött." A műsor utolsó számaként a kornádi Levente Egyesület 100 tagú szavaló kórusa Takács Ferenc átiratában előadta Nadányi Boszorkányégetés c. balladáját. Arany János iránti mélységes szeretetének 1936-ban ismételten kifejezést adott. 1 6 A Bihar megyei kaszinó társas vacsoráján tartott megemlékezést. „Arany oktatója lesz nemcsak az ifjú Domokosnak (...) hanem minden rendű-rangú magyar embernek, férfinak, nőnek egyaránt. És nemcsak abban az időben, hanem több nemzedéken keresztül is az is marad örökkön örökké, ami halhatatlan nagy oktatónk. (...) Nemcsak életbölcsességből sugárzó tanításaival éri el a célt, (...) hanem az egész költészetéből kisugárzó, hatalmas, egységes Arany János-i moralitással. Valóságos törvénykönyv Arany költészete, de persze nem száraz paragrafusok gyűjteménye, hanem ragyogó példázatoké, színpompás képekkel. (...) oktat bennünket Shakespeare nyelvére, Arisztophanész és Horatius nyelvére, de nem szótárral (...) hanem megszólaltatja őket magyar nyelven, de 14 Nadányi Zoltán költő szerzői estje Komádiban. Kornádi és Vidéke, 1934, dec. 2 15 Fényes sikerrel zajlott le Nadányi Zoltán szerzői estje Komádiban. Kornádi és Vidéke, 1934, dec. 16. 16 A Bihar megyei Kaszinó társasvacsorája. N. Z.. Arany János emlékezete. Bihar, 1936. dec. 24. 126
