Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 10-11. (Berettyóújfalu, 2006)
IRODALOM ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNET - LITERATUR UND KUNSTGESCHICHTE - Bakó Endre: Néhány dokumentum Nadányi Zoltán közszerepléseihez
Testvéreink ott túl, a csodát lessétek, a csodát: éjféli hajnalvörösséget! Nagy, bozontos lánggal a sötét mezőben, sok, sok ezer fáklya van gyülekezőben. Bihari cserkészek lengetik a fáklyát, ha előre viszik, Vár ado t megváltják! Úgy tűnik, 1928 volt a legeseménydúsabb éve. Decemberben rendezték meg a Berettyóújfaluban a magyar dal ünnepét, amelynek nemzeti és kulturális jelentőségéről ígért előadást. A szöveget megírta, de közbejött betegsége miatt más olvasta fel helyette. A kis cikk azonban nyilvánosságot kapott. 9 1932. június 11-én a Tiszántúli Szépmíves Céh, egy főleg dilettánsokból verbuválódott debreceni irodalmi társaság tartott műsoros estet Berettyóújfaluban, élén Baltazár Dezső püspökkel, a társaság elnökével. A műsorban fellépett Nadányi is, akinek néhány versét Masits Miklós egyetemi hallgató adta elő. 1 0 Az előzetes jelentések Szabó Pál szereplését is beharangozták, ám az eseményről szóló tudósítás nem tett róla említést, tehát valamilyen okból elmaradt a parasztíró tervezett bihari bemutatkozása. 1933. március 11-én a berettyóújfalui MANSZ irodalmi ünnepséget rendezett Arany János halálának 50. évfordulója alkalmából. Az ünnepi beszédet Nadányi mondta." A tudósítás szerint többek között Arany, Petőfi, Vörösmarty, Berzsenyi verseiből olvasott fel, s megállapította, hogy „Petőfi mindig bátor hangjával, Vörösmarty pátoszával, Berzsenyi mennydörgésszerű erejével szemben Arany az aggódó honfi gond, a valóság költője. Petőfi a csillagokba tekint, Vörösmarty a felhőkig szárnyal, Arany a földön mard. Arany János az első modern költő, aki a legtermészetesebb eszközökkel alkot nagyot, talán maga sem tudja, hogyan. Mert a költészet olyan találmány, amely csak addig érvényesül, amíg fel nem találják. " Úgy vélte, a költőt saját szavai magasztalják legszebben, ezért felolvasta? című versét. Nadányit a közönség lelkesen ünnepelte, majd a műsor következő részében elszavalták Emőd Tamás, Zilahy Lajos, Nadányi Zoltán és Juhász Gyula Aranyról írt versét. Ennél jelentősebb eseménynek számít, hogy rövidesen közös szerzői esten szerepelt Szabó Pállal, aki immár túl volt a pályakezdés emberpróbáló szakaszán, rendszeresen napvilágot láttak cikkei az Előőrsben, novellái a Nyugatban, megjelent Emberek, Békalencse, Papok, vasárnapok c. regénye. A Bihar beharangozója érdekes kordokumentum, olyan személy írása, aki nemcsak jártas volt az irodalomban, de ismerte Szabó Pál életkörülményeit is. 1 2 Hogy ki lehetett, bizonyára örökre titok marad. Mindenesetre érdemes idézni: 9 A magyar dal. Bihar, 1928. dec. 25. 3 10 Bihar, 1932. jún. 16. 11 Nadányi Zoltán Arany Jánosról. Bihar, 1933. márc. 16. 1. 12 Nadányi Zoltán és Szabó Pál április l-jén, szombaton tartják szerzői estjüket a Leventeház nagytermében. Bihar, 1933. márc. 30. 2. 124
