Módy György – Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 8-9. (Berettyóújfalu, 2001)
NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Gráfik Imre: Építészeti hagyomány - változó falukép - a falu jövője (Kelet-magyarországi esettanulmány)
EGY MIKRO ELEMZÉS ÉS TANULSÁGAI Záró kérdésfelvetésként arra kerestünk választ, hogy a vizsgálat időpontjában a falu építészeti arculata tükrözi-e, s ha igen, milyen módon és mértékben; pontosabban milyen összefüggésrendben ház és tulajdonosa (lakója) bonyolult egyéni és közösségi, szubjektív és objektív viszonylatait? Megítélésünk szerint az építészeti objektumok kommunikációs tényként (is) értelmezhetők, azaz az építészet egésze egy kommunikációs, információs rendszernek tekinthető, melyben a fentebb - kérdésként megfogalmazott formában - felvetett összefüggések megfogalmazást nyertek. így van ez akkor is, ha nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az építészet elemei, tényei elsődlegesen természetesen praktikusan funkcionálisak, s csak áttételesen kommunikálnak, s e réven informatívak. Jelen tanulmányunkban eltekintünk az építészet és a kommunikáció problematikájának taglalásától, de felhasználva az e tárgyban kifejtett elméleti megközelítéseket, 4 0 magunk a berekböszörményi példán keresztül úgy véljük, hogy a jelelmélet általános triádikus jellege az alábbi konkrét összefüggésekben ragadható meg: TELEPÜLÉS TELEK- OBJEKTUM. Ebből a hármas viszonylatból jelen tanulmányunkban az objektumra, s azon belül is főként a lakóházra koncentrálunk, mégpedig oly módon, hogy a lakóházak utcaképi megjelenését, mint egy összetett építészeti jelet értelmezzük, s azt vizsgáljuk, hogy ez a komplex „forma architektúra" alkalmas-e történeti, társadalmi, gazdasági, kulturális és szociális vonatkozások kifejezésére. 4' Kiindulásként visszaidézzük a falu épületállományának építési időszakok szerinti megoszlását, melyből egyértelműen az derül ki, hogy bár e vonatkozásban is lényegében régi, „elöregedett" objektumokból áll a falu, az arányok azonban nem kirívóan rosszak az országos ill. a nagytáji, alföldi átlagokat tekintve: A) építési periódus: 40% B) építési periódus: 32% C) építési periódus: 28% 40 Az építészetszemiotikai vizsgálódások lehetőségével kapcsolatban elvi, elméleti és gyakorlati szempontból összefoglalóan lásd: HAJNÓCZI G. 1978. 41 Tehetjük ezt azért is, mert általánosan felértékelődött a lakóház: „Faluhelyen jelenlegi viszonyaink között sok helyen a lakás válik olyan státuszszimbólummá, amely ma már a föld helyett a család presztízsét fejezi ki." KULCSÁR V. 1976. 218.; „Jelenleg a ház került a föld helyére, a varsányi értékrend középpontjában." JÁVOR K. 1978. 308.; Tanulságos ebben a vonatkozásban a tardiak véleménye, rangsorolása, mely szerint : „A falu tekintélyes emberei három csoportból tevődnek össze: - vezetőkből és értelmiségiekből, -jó szakmával bíró szakmunkásokból, - szép házakban lakó munkásokból és más termelőszövetkezeti tagokból." SIMÓT. 1983. 175. 91
