Módy György – Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 8-9. (Berettyóújfalu, 2001)
NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Gráfik Imre: Építészeti hagyomány - változó falukép - a falu jövője (Kelet-magyarországi esettanulmány)
Az egyes háztartások ill. családok jövedelmi szintjének, gazdasági erejének vizsgálata - túl az informátorok bizonyos tartózkodásán - több problémát vetett fel. 16 Amennyiben csak a bér- jellegű juttatásokat vennénk figyelembe, meglehetősen lehangoló képet kapnánk. így van ez még akkor is, ha számításba vesszük, hogy általános a több kereső, valamint a járulékos jövedelemmel rendelkezőkkel is számolni kell ill. lehet. Mindezek mellett azonban még igen gyakori, de fogalmazhatnék úgy is, hogy természetszerűen szükséges az egyéb kiegészítő jövedelemszerzési gyakorlat. 17 14. táblázat 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 Egy kereső + + + + + + Több kereső + + + + + + Járulékos jövedelem + + + + + + + + + + + + + + + + Kiegészítő jövedelem + + + + + + + + + Megjegyzés: A különböző szociális juttatásokra nem tértünk ki. A kiegészítő jövedelem-gyarapítás, főként családi termelő tevékenység formájában számottevő, és az interjúk alapján azt állíthatjuk, hogy nagymértékben járul hozzá az egyes családok ill. háztartások gazdasági erejének szintentartásához ill. növeléséhez. Profilját tekintve meglepőnek tűnhet a növénytermesztési-kertészeti ágazat háttérbe szorulása: 16 Az ezzel kapcsolatos adatfelvételi nehézségekre a Varsány kutatásban is utalást kapunk: „...éppen a tényleges (nem névleges!) jövedelmek nagysága, ennek következtében az egy főre eső jövedelem és a megtakarítás mennyisége ismerhető meg a legnehezebben." SÁRKÁNY M. 1978. 119. 17 Az ezzel kapcsolatos témakörnek (az un.„második gazdaság" ill. háztáji) újabban igen nágy irodalma van. Országos arányokat tekintve „kisegítő gazdasággal a falusi háztartások 80%-a rendelkezik." ENYEDI GY.1980. 144.; Ezzel azonos a varsányi adat: „... az összes házaspárok 80%-a müvei háztáji földet..." KOVÁCS E. 1978. 182.; Tardon magasabb az arány: „Tardon ma a keresők 88,7%-a rendelkezik valamilyen nagyságú háztáji, kisegítő stb. gazdasággal." S1MÓ T. 1983. 50.; Másfelöl a berekböszörményi példák is illeszkednek az országos vizsgálatok trendjeihez: nagy a munkaidő ráfordítás, alacsony az eszközráfordítás, jelentős az inaktív és az eltartott családtagok munkában való részvétele, vö: OROS ISCHINDELE M. 1977. 860.; Az indítékok között is megfigyelhető egyfajta általános vonás. A részvevők szempontjából a második gazdaság mögött „...egyrészt a kompenzálási stratégiák, másrészt a mindkét szféra előnyeit egyesítő stratégiák kialakulása húzódik meg." GÁBOR R. I. - GALAS I P. 1981. 82.; A községekben kialakult közvélemény szerint a kistermelés indítékainak szóródása az alábbi: tradíció, megszokás - 46%, haszon, jövedelmezőség - 43%, szükséges pótjövedelem - 41%, friss termék biztosítása (pl. hús) - 32%, FARKAS K. 1983. 12.; A magunk tapasztalatai alapján egyetértünk a háztáji ill. kisegítő gazdaságok károsító hatásaira utaló megállapításokkal: „Az életvitel ennyire munkacentrikus jellege legalábbis elgondolkodtató. A törvényes munkaidőnél - bármilyen anyagi megfontolásból - nap mint nap 60-70 százalékkal hosszabb ideig dolgozni feltétlenül a személyiség fejlődésének és az egészségnek a rovására mehet. Az állandóan túlhajtott munkavégzés miatt nemcsak a kultúrálódásra, a szakmai ismeretek fejlesztésére nem jut idő, hanem sokszor még a szervezet regenerálódására sem." OROS I.-SCHINDELE M. 1977. 851.; Lásd még: GRÁFIK I. 1974. 95-97. 81
