Módy György – Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 8-9. (Berettyóújfalu, 2001)

NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Gráfik Imre: Építészeti hagyomány - változó falukép - a falu jövője (Kelet-magyarországi esettanulmány)

Gráfik Imre ÉPÍTÉSZETI HAGYOMÁNY - VÁLTOZÓ FALUKÉP - A FALU JÖVŐJE (KELET-MAGYARORSZÁGI ESETTANULMÁNY)* BEVEZETÉS Az a néprajzkutató-muzeológus, aki az 1970-es években kezdte pályáját, terepkutatásai során - nemzedéktársaival együtt - törvényszerűen szembesült olyan kérdésekkel, melyeknek megválaszolása feszegette, tágította a klasszikusan értelmezett néprajz határait. Ennek eredményeként - többek között - szükségszerűen közelített mind adatfelvételi technikájában, mind értelmezési módjaiban, más, a jelenkori társadalmat vizsgáló tudományszakok eljárásaihoz. Azaz - kissé elnagyoltan és leegyszerűsítve - úgy is fogalmazhatnánk/fogalmazhatunk, hogy: bizonyos kérdések megválaszolásánál tartalmilag és módszertanilag egyaránt kevésnek bizonyulhat a hagyományos néprajzi iskolázottság. Különösen így van ez, ha a mai magyar falu társadalmának kutatója nem fagyasztja be információit a legidősebb generáció visszaemlékezésével elérhető korba ill. korra, s nem elégszik meg egy ma már nem létező paraszti életmód, életforma felidézésével, leírásával, s még csak azzal sem, hogy annak több-kevesebb továbbélő töredékét regisztrálja. Ha túllép ezen, és elfogadja a kor kihívását, s kutatási tárgyát képezi az is, hogy a megváltozott társadalmi-gazdasági körülmények milyen mértékben formálták, alakították át a falusi társadalom életét. A kérdésfeltevéssel, de főként annak tudományos hitelű válaszával - megítélésünk szerint - szaktudományunk utána kullog a társadalmi-politikai szükségleteknek. Másfelől viszont az is igaz, hogy a társadalmi-gazdasági viszonyok radikális átalakításának drámaian felgyorsított folyamata, mely megkísértette a paraszti társadalmat, nem vagy csak igen kis mértékben vette-figyelembe a falusi népesség életének törvényszerűségeit, tradícióit feltáró tudományok ismeretanyagát. Szerény, mindössze egy évtizedes terepmunka tapasztalata alapján úgy ítéljük meg, * A kutatás eredményei, egy-egy kérdés önálló tárgyalásával különböző, s nehezen elérhető publikációkban már megjelentek. Az elvégzett vizsgálat összefoglaló, rendszerező kísérlete, a dokumentáció és a hivatkozások (szakirodalom) sajnálatos elmaradásával Házról-házra 1. (Vizsgálat egy falu életmód-változása körében) és Házról-házra II. (Berekböszörményi lakáskörülmények és életminőség) címen megjelent: A falu című folyóirat 1989/4. (41-52. oldal) és 1990/1. (38-56. oldal) számában. A szerző és a szerkesztő úgy ítélik meg, hogy - mintegy két évtizeddel a kutatás elvégzése után, valamint tíz évvel a rendszerváltást követően is - indokolt és remélhetően hasznosítható tanulságokkal szolgál a teljes anyag, a vizsgálati eredmények széleskörű dokumentációjának lehető legátfogóbb közlése a felmérés helyszíne szerint illetékes tudományos intézmény évkönyvében. További érv az e helyütt való közzétételhez, hogy Berettyóújfalu, a kistérségi központ szerepét is ellátó városi rangú település, kutatásunk tárgyát tekintve több vonatkozásban is összevethető az általunk vizsgált faluval (lásd: DÁM L. 1981) 61