Módy György – Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 8-9. (Berettyóújfalu, 2001)

NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Dukrét Géza: Az ülőrokka, vagy gyalogrokka és a vele kapcsolatos szokások a bihari Síteren

A talp formája és díszítése, valamint a rúd díszítése - bár a díszítőeszköz a bicska maradt - változott az idők folyamán. E változás az 1840 és 1940 közötti száz év folyamán világosan követhető, s négy periódus különböztethető meg: 1. Az 1870-es évek előtt készült ülőrokkák kivitelezése egyszerűbb, de pontos. A bicskaheggyel kipiccentett háromszögek (babok) soraiból alakított minták csak mértani alakzatok, melyek a rúdon függőleges sorokat, néha csigavonalat, máskor pedig négyszöget, csillagalakot, kört vagy rozetta formát képeznek. Egyedüli virágmotívum ekkor még csak a tulipán és nagyon ritkán a fenyőág. A rúd-díszítés egyes részeit mélyen bevágott gyűrűk választják el egymástól. Az egyik ilyen régi rokka talpán, két rozetta között, az 1849-es évszám olvasható. Úgy az évszám, mint a rozetták körvonalait az apró babok egybefüggő sorai képezik. A koncentrikus körökből álló rozetták feltehetően itt is a Nap jelképei. (4. rajz). A guzsalyrudak a bicskával faragott juhászbotokhoz hasonlítanak. Készítőikről tudjuk, hogy régen minden valamire való legény maga készítette a választottjának ajándékozandó hasonló ülőrokkát. 2. 1870 és 1890 között megjelennek a karcolt növényi díszü választóvizes színezésű rokkák. A díszítés ekkor nagyon finom vonalú: rovátkolt fenyőágak, apró levelek, tulipánok és makkok fonódnak össze körkörösen, állandóan ismétlődve (5.b,c,f. rajz). A gyűrűk sűrűn következnek közöttük nagyon aprólékos mértanias díszítőelemek vannak rovátkolva. (5.d. rajz). A tulipán formában végződő talp még díszítetlen, sima (5.a.rajz). Az egyik rokka rúdján mintha életfa állna (5.g. rajz), a csúcsán pedig a közismert szilvamag motívum (5.e. rajz), melynek itt is szexuális jelentése lehetett. A későbbiek folyamán a szilvamag, mint önálló motívum eltűnik, csak egyes virágok, főleg tulipánok alkotóelemeiként jelenik meg. Ugyanígy a makkok eredeti jelentéstartalma is elvész, csak egyszerű díszítőelemként szerepelnek. 3. A pántlikás, állatmotívumos guzsalyok 1890 után jelennek meg. Ezek díszítési módjára jellemző a választékos, végtelenül aprólékos, cirkalmas, finomvonalú rovátkolás. A rúdon, a kenderkócot lekötő szalag dekoratív jelzéseiként, megjelennek a pántlikák, sűrűn, négyes sorokban, közöttük a nagyon gazdag, finom ívű virágdíszekkel. A négyes gyűrűk 4 részre (regiszterre) osztják fel a rudat, de az egyes gyűrűk között nincsen díszítés. A rúdon állatfigurákat is találunk, mint például egy 1893-ban készült darabon kutyát és madarat, egy 1895-ben készült talpon pedig gyöngyvirágos, tulipános ágakon egymással szemben galambok, a szerelmes párt jelképezve, közöttük a szerető nevének kezdőbetűi és az évszám (6. rajz). 44