Módy György – Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 8-9. (Berettyóújfalu, 2001)

IRODALOMTÖRTÉNET - NYELVÉSZET - LITERATURGESCHICHTE - Zilahy Lajos: A sárrétudvari nyelvjárás néhány sajátossága

- Valamilyen pártnak tagjai voltak? - Hát tizénnyócba a a akkor akkori idő a kommunista pártnak az édesanyám űvélle én többször élméntem mint hét éves gyerék vóutam akkor a pártba míg oszt ugyi máj tizénkilencbe féloszlott. - Igén. - Hadd kérdezzek mást. Annak idején itt nagyon sok volt a Rácz, Gali, Mile, aztán Madar, Sólyom, hajói emlékszem? - Sójom nem annyira Madar Szabók Nagyok még Galik is vannak aztán hát ugyi mán utóbb alig vóut vagy több vóut a Székrényési család Tótok ijen Rác nevű ez Udvariba úgy vót csak ami bekerült hát a rígi időbe vóut így tréfába ijen mondás hogy Szerepnek két lakója van égy hízó még égy magló. - Ezt mire mondták? - Arra monták hogyhát Hízóbúi állt Szerepén ki nagyobb rísze még Milébűl. - Tehát a Hízó az vezetéknév volt? - A Milék ketre még monták hogy Magló tehát Hízó még Magló két család lakik Szerepén ev vóut még az én szülémtűi hallottam ijen szójárásokat. Hát aztán vannak Galiak sok van Szerepén még Rácok de a rígi ős fő név ez a kettő vóut. - Az udvariaknak van kapcsolata a szerepiekkel? - Hát ojan kapcsolata van hogyhát van hunnét innét oda nősült vagy onnét ide nősült még hát most még hát... - Úgy van, tehát nyugodtan meséljen magáról, persze! - Hát mesélhetek. Ezézkilencszáztizénégybe születtem Szabó Márton negyedik hó negyedikén a Hangás-ríszén lévő Fődesi tanyán amit abba az időbe úgy neveztek hogy Szilágyi. Ott nevekéttem fél mint kisgyerek a tizénnígyes háborúú ig a tizénnígyes háborúba az apámat behítták. Attúl kerül akkor kerültünk be a faluba lakni. Még azt hozzáfűzöm hogy annak előtte nem sokkal égy óriási vihar vonult kérésztűi Sárrétudvari határán tizénnígybe augusztus tizénnegyedikén ami réngeteg kárt csinált ablakokat bevert cseréptetőket összetört. - Mikor volt ez? 199