Módy György – Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 8-9. (Berettyóújfalu, 2001)

IRODALOMTÖRTÉNET - NYELVÉSZET - LITERATURGESCHICHTE - Zilahy Lajos: A sárrétudvari nyelvjárás néhány sajátossága

- Főző eszközökről tessék beszélni! Igen hát ugyi még abba az időbe nem nikkelezett villák még kanalak vóutak hanem alumíniumkanál mëg a villa bizon ära annyira këllëtt vigyázni hogyhát mëg ne bárnújjon aztán a levesmerő kanál hát ugyi azok még akkor nem vóutak zománcosok hanem én nem is tudom ojan nem is alimínium áá az... ojan alumíniumszérűk vóutak a merőkanalak mért bizony azon sokat këllëtt súrolni hogyhát tisztán tartsa az embër. Aztán ugye a tányírok hát vóutak mongyuk amit örökölt a szüleim mán kedvesanyám a szüleitűi vóutak mán porcellántányírok de hát abbúl hátköznap nem ëttûnk mért ugyi vóut cseréptányír. Mindënkinek mëgszokott tányírja vóut tehát abbúl ëttûnk. A porcéllántányírókat azt csak mikor ëgy kis családi összejövetel mikor a malac mëgôlis volt azt csak akkor vóut elővíve mert hiába ugyi még akkor nem lehetett ezt a ijen nagy kitérő összejöveteleket csinálni mint ahogy hát mostan van. Hát most mán azokat a kanalakat nem is vennék elő së azt mán nem. Majd a ruhát is ugyi szerettem vóuna én is mán akkor kezdtem ugyi nagyjány lënni hogy ëgy kicsit nekëm is szëbb ruhám lëgyën. Az apám mindig aszonta szipët de keveset! Ide nem hoztok mindënféle rongyot! Mikor jön az ünnep akkor azt fëlvëszëd de azt máskor nem vëszëd. Úgyhogy hát ugyi azok az idők még akkor aho këllëtt igazodni az embërnek ahogy telik. Mérthát mi csinájon az embër ugyi hiába szált vóuna a szülővel szémbe mint most mert most azt lët hallani hogy nem! A mi időnkbe mikor az én bátyám megnősült huszonnígy éves korába még akkor së mondhatta hogy nem. Ëggyen së! Ez biztos. És még mit? - Az edényféléket el tetszett-e már mindet mondani? Hát a hát ugyi a fazikak ugyi hát azok átalába vive mán akkor kezdőitek a harmincas évekbe a zománcos fazikak de bizony vóutak még cserépedények nagyon bőven. És mëg is vóut becsülve mért a keméncébe főztünk sokmindént. Befűtöttük jól rëggel a kemëncét és akkor ugyi ëlkiszitëttôk bele a paszújt is mér mink csak úgy hívtuk még akkor bele füstölt húsdarabokat (nevet) azokba fiistolt húsdarabokat oszt a kemëncébe mékfőtt. A napi eledelt még sőt általába úgy főztük akkör hogy két napra. A hús megvóut utána ugyi oszt akkor a bab még mékfőtt sőt még vóut ojan hogy vasárnapi napra a tyúkhús is mékfőtt a kemencébe. És cserépedínybe. Tőtöttkáposztát azt nem is léhetétt el së képzelni hogy azt kint konyhán főzzük aazt csak a kemëncébe azt csak a kemencébe. Hát az a hejzet hogy hát az már lëjàrta magát a szabad kímíny a miénk is az vóut. Csak osztán ugye a szokásos általába a heti ételek ojan megszokva vóutak naprúl napra hogy ami az ëgyik hétën hetfün vóut igën az vóut a másik hétén hetfün. így sorba. - Milyen rendje volt például hétfőn? Például hetfün általába vive kömínymagos leves főtt mér mindig azt monta az apám hogy tënnap ëttél húst tehát mámmá jó a kömínymagos leves aztán akkor vagy paprikás 185