Módy György – Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 8-9. (Berettyóújfalu, 2001)

IRODALOMTÖRTÉNET - NYELVÉSZET - LITERATURGESCHICHTE - Tódor Györgyné: Nagy Imre költészete

Hamarosan a népköltészet elemei nemcsak formája lett költeményeinek, hanem szemléleteinek kifejeződése is. „Ez a változás akkor következik be, amikor nem a történetre, hanem az élmény tömör megjelenítésére, az érzelem intenzív kifejezésére bízza mondandóját. így alakulnak ki dalai. "

2

0 Ezt a megállapítást Sinka István költészetére tette Görömbei András, de igaz ez Nagy Imrére is. A népdalra emlékeztető vonások egyértelműek a Fiam mosolya, Anyám virága, Nyáristen koszorúja, Forró sátor várja a szíved, A madár, Ezüst nyárfa, Mécsek, Egyszer én is ..., Szántogat a paraszt, Borozás a Nappal című költeményeiben. Ezekben a versekben a dal mögötti konkrét élmény csak felvillan. „ s karjaimban új erőt érzek, ha rám mosolyog csöppnyi gyermekem " (Fiam mosolya) A népdalszerűség elemeit őrzik a kétütemű magyaros versformák: „Anyámnak volt a virága, Vetettem is a sírjára " (Anyám virága) Leggyakrabban az egyik ősi ritmusunk, a nyolcas tagolja a sorokat. A fent említett versek legtöbbje vallomásszerű, ezeknek indító strófája természeti kép. „A kék eget mintha emelné, A kút gémje olyan magasan jár, S a kút körül a szél dalától Virágkönnyet sír a nagy határ. " Szinte összesűríti a népdal sajátosságait^ madár ... című vers. „A madár dalolni Virágos ágra jár S a virágos ágon Boldog a kis madár. " A kétütemü sorok a szerelem örömét fogalmazzák meg egyszerű képekben. A következő meghatározó tényező költészetének alakulásában az előzőnek - a népköltészetnek - szerves folytatása: Petőfi és Arany hatása. 20 Ua. mint a 5. 72. 149