Módy György – Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 8-9. (Berettyóújfalu, 2001)

NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Siteri Róbert: „Az Isten úgy teremtette..." (Történetek Hajzer János vértesi táltosról)

valami. Oszt megijjedtek, kiszaladtak, oszt mondták a fiúknak. Mert vót két fia. Oszt mondták nekik: „Gyertek, mert apátok dübög a sírban!" De nem mertek a fiúk kimenni, hogy kiássák az apjukat. Szóval eljönni eljöttek, meghallgatták, de nem mertek hozzányúlni, hogy kiássák. Hogy oszt meg vót halva, vagy el vót rejtőzve, vagy mi vót vele ... Én ezt így hallottam." - „Majd mikor meghalt, ott a feszületnél a kereszttül temettík el. És ahogy ott feküdt a koporsóban, a piros vér itt folyt az orrán kifelé. De az orvos azt mondta: „Nem ... Temetni kell elfele. Temessík elfele!" Ót hallottam olyat is, hogy mindig mondták nekik - a fiúknak mondták hogy az apjuk nem vót meghalva, csak el vót rejtőzve." - „Megmondta előre. Nem tudom, valami fa alatt halt meg. Megmondta a felesíginek, hogy: „Ne búsújj, nem a te ágyadba halok meg!" Úgy is lett. Azt mondják, eccer mentek, ott fekszik valami fa alatt. Diófa, milyen fa, én nem tudom, valamilyen fa alatt. Nem tudom milyen fa volt. Hát nízik, hát János bátyám ott vót meghalva. Akkor oszt szóltak, akkor ment a sógora a két csikóval. De mondom. Senki a szekeren nem ült, csak ü, meg János bátyám. És tiszta tajtík lett a két három éves csődör. Mire azt a pici embert bevitték. Alig bírták. Hogy hányan ültek rajta, azt csak a Jóisten tudja, mert az mindent tud. De hogy nem maga ... Mert attúl két csődörcsikó nem tajtíkozik biztosan." - „Idesapám magyarázta, hogy János bátyám rejtezett. Mondta neki, hogy ü életbe vót, de a lelke az kijött belőle, oszt ott nízte a testit..." - „Olyan vót, mint a valóságos árnyík. Itt van ez az árnyík és ez menne össze-vissza, én meg csak itt állok ... Ugyanúgy verekedtek, mint így, de ott nem látszott késszúrás. Hiába szúrta az árnyíkot." - „Az vót olyan, hogy vihart csinált. Na, hallottam egy viccet rúla. Hogy igaz vót, nem vót? Hogy például az öreg Gál Sándor bácsi mindig incselkedett véle, hogy: „Tudsz te, a francot tudsz. Nem tudsz te semmit!" Azt mondja: „Jó." - azt mondta oszt eccer csak jött egy vihar, oszt az összes hodálytetőt ... olyan tűzkarikákkal jött ... az összes hodálytetejit lehányta neki." - „Arattak. Ott vót ez a Hajzer János. Azt mondja: „Na igyekezzetek, mert jön a nagy üdő felfele és vágjátok és ha a Jóisten megsegít, akkor még levágjátok!" Oszt a gazda meg azt mondta, hogy: „Akár segít, akár nem - azt mondja - ezt mán úgy is levágjuk, nem hagyjuk itt ezt a kicsit." Akkor aztán nem tudom hogyhát ő bosszulta meg, vagy hogy mi által, csak azt mondják, keveredett olyan üdő, meg olyan zivatar, meg minden, hogy akkor oszt nem tudták elvégezni." - „Vót itt egy nagy birtokos: Derzsi. Itt is vót tanyája, oszt ugyi a naccságosúr járt onnan ide, innen vissza. Most itt a szomszédba lakott valamikor az öreg Karca bácsi, aki vót 133