Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Módy György: Udvari története a XVI. század derekáig
ban részt vettek az udvaribeli jobbágyok. A bihari keresztesek egyik gyülekezőhelye Körösszeg vára és a mellette lévő Szentkatalin nevű mezőváros volt, s a felkelők sikertelenül ugyan, de megostromolták a várat is. Bajonban viszont elfoglalták a földesúri család udvarházát. Bajoni Jánosnak, aki Budán tartózkodott, a parasztháború leverése után testvéréhez Benedekhez írt leveleiből tudjuk, hogy a bajoni jobbágyokhoz a püspöki birtok Udvari parasztjai is csatlakoztak. Részt vettek a kúria elfoglalásában, az ott őrzött okleveleket elégették, szétszórták, a berendezést és a talált arany-, ezüstholmikat széthordták. A parasztseregnek azt a részét, melyhez a bajoni, udvari és más falvakbeli jobbágyok is csatlakoztak, július első napjaiban Váradnál verték le a szinte gyermek korú Perényi Ferenc váradi püspök által összegyűjtött nemesi hadak, Czibak Imre, Bajoni Benedek, Ártándi Pál és Gelsán Miklós vezetésével. 3' Az udvaribeliek megbüntetéséről, a püspök földesúr bosszújáról nem szólnak adataink. A kettős királyválasztás korában Udvari, mint az egész Bihar megye is, Szapolyai János országlása alá került. A szomszédos Bajon földesurai, elsősorban Bajoni Benedek a Szapolyai-párt régi hangadói közé tartozott, később is kitartott János király oldalán egészen annak haláláig. Fráter Györggyel mint váradi püspökkel 1537-ben ő kötött csere-egyességet. A bajoni uradalomból Ohat falu egészbirtokát, továbbá egyeki, zárni, ládányi és igari részbirtokokat adott volna a püspökség három falujáért: Udvari, Báránd és Kisrábé. A cseréhez a székeskáptalan is hozzájárult, de ténylegesen nem valósult meg.' 8 A Bajoni család részéről tervszerű birtoktest, jobban mondva uradalom bővítésről lett volna szó, hiszen a négy szabolcsi és az egy hevesi (Igar) birtok, illetve részek fejében a Bajon szomszédságában levő püspöki falvakat kapta volna meg. A Fráter György meggyilkolása utáni év tavaszán megindított nagy török hadjárat eredményeként 1552. július—augusztus hónapjaiban az egész Temesvidék valamint a Tisza vonalát védő Szolnok vára is a hódoltságba került. Bihar megye 1552. évi dika-jegyzéke szerint a 61 jobbágyportával a váradi püspökséghez tartozó Udvari, 1555 Második felében 47 porta után már fizette a hódoltsági adót. 1 9 Az 1556. évi dézsmajegyzékből — Szabolcs megye első ismert dézsmajegyzéke — következtetni tudunk a falu gazdálkodására és népességszámára is. Udvariban 70 dézsmafizető háztartásfőt írtak össze. Ezek közül hét csak báránydézsmát, nyolc gabona- és báránydézsmát is, ötvenöt pedig csak gabonadézsmát adtak. Sarlóval aratott búzából 102 és fél kepe és 6 kéve dézsmát szedtek be. A kaszált gabonát nem természetben dézsmálták, hanem minden hold után 6 dénárt fizetett a dézsmaköteles jobbágy, Udvariban hét hold búza után fizettek. Az árpát kaszával rendre vágták és boglyába gyűjtötték, ez után is holdanként hat dénár volt a váltság, falunkban hat hold árpát dézsmáltak. BALOGH István számítása 37 BARTA Gábor—FEKETE NAGY Antal: Parasztháború 1514-ben. (Bpest, 1973) 110—111. Hivatkozás Bajoni János 1514. augusztus 22-én és 1515. március 27-én, valamint 1517. szeptember 2-án kelt leveleire. 38 BUNYITAY i. m. I. 401. és II. 256—257. 39 LUKINICH Imre: Erdély területi változásai a török hódítás korában 1541—1711. (Bpest, 1918) 143, 74. 76
