Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Nyakas Miklós: Sárrétudvari a török hódoltság kezdetétől a jobbágy-felszabadításig
) Ez a XVII. században megengedi a kétnyomásos gazdálkodás feltételezését. Azt viszont már pontosan tudjuk, hogy 1728-ban a falu határában kétnyomásos gazdálkodás dívott, 6 0 s ezt a határhasználati rendet talán korábbi időkre is vissza veti the tjük. 6 1 Azt azonban szinte bizonyosan mondhatjuk, hogy a XVI. században — a magyar Alföld parasztjaihoz hasonlóan — a vetőmag alá csak egyszer szántottak. Ezt a környékbeli falvak gyakorlata is alátámasztja, illetve olyan XVIII. századvégi adatok, amely szerint csak a református lelkész földje alá kellett kétszer szántani, a rektornak meg kellett elégednie az egyszeri szántással. 6 2 A betakarítás módjára nézve a XVI. század második felében kezdett elterjedni a kaszás aratás, a középkorban általános sarlós aratással szemben. Ennek több oka volt. A jól kelt és szépen fejlődött gabonát továbbra is szívesebben vágták sarlóval, míg ellenkező esetben kaszával 6 3 A beszedett dézsma 1566-ban 102 1/2 kepe volt, amelynek alapján az összes termés 1155 1/2 kepére tehető. 6 4 Ez a szám 1580-ban 55 1/ kepe, illetve 29 kepe árpa volt. 6 5 Lényegesebb ezeknél a számoknál az elért terméseredmény, amelyet a Sárrét falvaira vonatkoztatva Molnár Ambrus számításai alapján adunk közre. 6 6 A gabonatermelés cséplési eredményei 1589-ben Helység Búzatermés kalangya kéve boglya Árpa boglya Szembúza köb. termés árpa köb. kalangyánként köble Árpa boglyánkénti köble Báránd 100 0,5 ' 36 37,5 75 21 0,6 0,65 Ladány 69,5 0,5 111 62 153 72,5 1,34 1,17 Udvari 71,5 10 37 37 93,5 32 1,08 0,8 Szerep 6,5 8,5 5,5 2 12 2 1,33 1,00 Bajom 30,5 10 10,5 17 39 15 1,11 0,88 Kisrábé 46 7 — 8,5 62 9 1,35 1,06 Rétszentmiklós 28 3,5 12 11,5 24 9 0,72 0,77 Torda 23,5 9 19,5 13 29 8 0,91 0,61 A Sárrét falvai közt ekkor tehát Udvari termése közepes nagyságrendűnek volt mondható, s ugyanezt állapíthatjuk meg a terméseredményekről is. 60 HBML. IV. A. 4. b. 20. A sárréti járás 1728 áprilisában végzett összeírása alkalmából az összeírok megjegyzik: Udvarinál az a szokás, hogy a határt „ad duas calcaturas subdivisas". 61 OROSZ I. szerint a szabályozott talajváltó és a kétnyomásos rendszer között nincs olyan nagy különbség, mint azt első pillanatban gondolnánk. Vö. DANKÓ I. 1974. 60. 62 HBML. V. 668. a. 1. Protocollum possessionis Sárrétudvari. 1760—1847. 3. p. 63 A kaszás és a sarlós aratás módjára lásd MOLNÁR A. 1979. 132—133. 64 BALOGH I. 1960. 158. 65 MOL. Reg. dec. 1580. Az adat csak a beszedett dézsma mennyiségére vonatkozik. 66 MOLNÁR A. 1985. 58. 94
