Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Módy György: Udvari története a XVI. század derekáig
1433-ban majd 1436-ban Domokos dédunokája (!) Bessenyei László birtokpert indított a Budun-ágbeli András comes és testvére Miklós dédunokái ellen Izsáka, Tancskereki, Csekehida, Orod, Aka, ösvény, Szerep, Bakonszeg, Mártonteleke és az azzal egy Kemény, valamint Udvari falvakban való részeltetése miatt. 1433-ban Aka falubari és Mártonteleken. 1435-ben Nagybaj faluban a Bessenyei-ek birtokosok voltak. Szólottunk arról, hogy ezeket 1283-ban osztották meg a Vécs-, Budun- és Fugyi-ágbeli családok Kemény-Mártonteleke kivételével. Bessenyei László 1436. évi birtokigényének eredménye kellett legyen, mert 1438-ban birtokosnak írták — az Izsákaiak szerint jogtalanul — fent említetteken kívül Zsákán, Tancskerekiben, Csekehidán, Orodon és Bakonszegen is. 1 4 Tehát Szerep és Ösvény kivételével az összes ősi bihari-békési Zovárd-nembeli falvakban. Még abban a Kemény vagy másik részét illetően Mártonteleke nevű faluban is, melyet 1320-ban a Budun-ágbeli András comes fia Zovárd vett használatba a tulajdonos Becsegergely-nembeli Jakab kanonokkal és Leel-lel történt megállapodás alapján. 15 5 De a XIV. század végére a Szerepbe teljesen beolvadt Nyék birtokot és Udvarit sem találjuk azok között a falvak között, melyekben 1438-ban az Izsákai és a Bessenyei családokat egy időben és együtt írták földesuraknak. Ezek szerint Udvariban a Vécs-ágbeliek sem a XIV. sem a XV. században ténylegesen nem birtokoltak részeket. Ha pedig a másik ágból leszármazott Izsákai családnak maradhattak is részei a faluban — néhány jobbágytelek csupán, hogy birtokosságuk jogalapját őrizhessék — a XV. század elején már ott ténylegesen nem érvényesíthették földesuraságukat. Ösi birtokjoguk pedig a XV. század közepére végleg elenyészett. Az egész falu az 1440-es évektől 1557-ig háborítatlanul a váradi püspökség birtoka volt a szomszédos Báránddal együtt. Mégpedig a püspökség egyik legértékesebb itteni birtoka. Az Izsákai család annál kevésbé sem gondolhatott a XV. század második felében Udvari visszaszerzésére, mert a Zovárd nemzetség ősi monostoros falujának Szerepnek és a hozzá tartozó Keményegyház és Gatály pusztabirtokoknak fele részét, is kénytelenek voltak örökáron eladni Bajoni Istvánnak. 1471-ben pedig újólag vétellel Szerep egész birtoka Gatály, Keményegyház és Porosd pusztabirtokokkal Bajoni István és két fia kezére került. 3 6 Ismert adataink között tehát az egész XV. századból nem akadunk olyanra, mely arra utalna, hogy a család igyekezett volna Udvari birtokra ősi jogát felújítani. A falu népére, gazdálkodására vonatkozóan a XV. század második feléből sincsenek említések. Más hasonló külső határú bihari, békési települések becsült lélekszámából kiindulva és XVI. századi adatokat visszavetítve lakosainak száma 1490 körül meghaladhatta a háromszázat, tehát jobbágyportáinak száma félszáz felett volt. Az 1514. évi parasztháború34 CSÁNKI i. m. I. 630. — SZÉLL Farkas: A nagybesenyői Bessenyei család = Turul VII. évf. (1889) 1—2. 35 GYÖRFFY Gy. Az Árpád-kori Magyarország. I. I. m. 631. A falu már feltűnésekor több részből állt. Egyik része Botkemény vagy Mártonteleke, ez került a Zovárd-nembeli Izsákai-ak kezére, a másik része Kemény vagy Keménd a XIV. században helyi birtokos nemeseké. 36 HAAN Lajos—ZSILINSZKY Mihály: Békésmegyei oklevéltár (Bp, 1877) 76—77. és BUNYITAY i. m. II. 346, III. 496. — Az Izsákai család központja ettől kezdve Zsáka lett, ahol vámszedési jogot kaptak. Itteni megerősített udvarhelyükből alakult ki az 1530—40-es években a zsákai vár. Lásd MÓDY: Zsáka. I. m. 163—165. 75
