Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)

RÉGÉSZET, ÓKORTUDOMÁNY — ARCHAEOLOGIE, ALTERTUMSWISSENSCHAFT - Balla Lajos: Studia Dacica II.

enged.'

8 A konjunktúra évtizedei csak erősíthették a lakosság körében már korábban is jól megfigyelhető vagyoni polarizációt,

1

9 s ilyen körülmények között a szír üzletembereknek — a dominatus korából jól ismert — agresszivitása

2" nem kevés ellenérzést válthatott ki, s indokolhatta Crassus Macrobius defensori officiumát. 2. PROSOPOGRAPHIAI JEGYZETEK P. Aelius Gemellus, Aurelius Tuesianus, L. Valerius Valerianus 1. Egy régóta ismert apulumi (Weissenburgi ef

fosse ad ripam Marusii) épületfelirat (CIL III 1006) tartotta fenn az egyetlen olyan szenátori rangú személy nevét, aki — bár minden valószínűség szerint idegen eredetű, tehát nem bennszülött családból származott — daciainak volt tekinthető: Fortunáé i Aug. ? sacrum i P. Aelius Gerne\lus (sic) vir clalrissimus | perjecto a solo balneo 9 corvsacravit.

2

1 P. Ael. Gemellus

23 tehát nem tartományi-birodalmi tisztségviselőként, hanem — bár szenátor volt — magánemberként emelte feliratát — az előbb municipium majd colonia rangú colonia Aurelia Apulensis (Maros-Portus = Mureç Port) területén a III. században.

2

3 A személynévről itt az mondható el, hogy míg a P. Aelii, ill. az Aelii igen nagy számmal fordulnak elő a dacîaï névanyagban,

2" a Gemellus-a ezzel szemben nem jellemző a daciai névadásra.

2

5 A szenátor neve mégis pro forma jól illeszthető az apulumi municipális arisztokrácia, s ezen belül az ide köthető équités Romám névanyagához.

2'

1 így joggal felvethető volt, hogy P. Ael. Gemellus az apulumi városi arisztokrácia lovagrendbe emelkedett rétegéből származott.

27 1975 és 1982/83 között került elő a tibiscumi (Zsuppa = Jupa) auxiliaris tábor mellett (tehát a vicus területén) egy 42 töredékből rekonstruált votivfelirat (Apollini conservatori), amelyet Caracalla-nak állított 18 Vö. L. Balla, i. m. i. h. (12. jegyzet) 19 Ld. L. Balla, Oikumene I. (1976) 185 sköv. 20 Vö. J. Dobias, i. m. i. h. 21 Cserni B., in: Alsófehér vármegye történelme. Nagy-Enyed, 1901. 436, no. 319.: % „... 1622-ben ásták ki Maros-Portus mellett." 22 P. Ael. GemeKDus: E. Groag-A. Stein, PIR 1 (1933) 28, no. 180.; G. Barbieri, L'albo senatorio da Settimio Severo a Carino (193—235). Roma, 1952. 135, no. 621., 525. (vö. még 159. no. 749.) — A vir clarissimus-ra Id. R. Talbert, The Senate of Imperial Rome. Princeton, 1984. 493. — M. Macrea (Viata ín Dacia romaná. Bucureçti, 1969. 81 sköv.) felvetette, hogy a szenátor a III Daciae helytartója volt, ez azonban nem igazolható, ld. A. Stein, Die Reichsbeamten von Dazien. DissPann I., 12. Budapest, 1944. 56 sköv. etc. 23 Apulum: D. Tudor, Oraçe, tîrguri çi sate ín Dacia romaná. Bucureçti, 1968. 144 sköv.-, Fr. Vittinghoff, in: Studien zur europäischen Vor- und Frühgeschichte. Neumünster, 1968. 137 sköv.; L. Balla, Acta Class. Debr. 6 (1970) 66 sköv. — A problematikus datáláshoz ld. G. Barbieri, op. cit. i. h. (Septimius SeverusCaracalla) A felirat azonbasP

később is keletkezhetett! 24 Ld. A. Mócsy, Nomenclator provinciarum Europae Latinarum et Galliae Cisalpinae. DissPann III., 1. Budapest, 1983. 6. s. v. Aelius. Id., Beiträge zur Namenstatistik. DissPann III., 3. Budapest, 1985. 52.; A. Kerényi, Die Personennamen von Dazien. DissPann I., 9. Budapest, 1941. passim. 25 Ld. A. Mócsy, Nomenclator

... 134 s. v. Gemellus etc. 26 Ld. L. Balla, Acta Class. Debr. 13 (1977) 51 sköv. 27 L. Balla, op. cit." 58. 7