Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Módy György: Udvari története a XVI. század derekáig

Módy György Udvari története a XVI. század derekáig Sárrétudvari, korábban Biharudvari néven ismert településről a korai Árpád-korból nem rendelkezünk írott emlékekkel. Megtelepedettségét bizonyítják az igen fontos lelőhelyekként számon tartott, a falu területén feltárt X—XI. századi temetők. A várak megyéinek megszervezésekor Biharhoz, azután a Bihar vár megyéjéből később önállósult Békés-hez tartozó falu megszilárdulására, korai birtoklástörténetére magából a helynévből mégis tudunk következtetéseket levonni. A középkorban a falu neve egyszerűen csak Udvari volt.

1 KNIEZSA István a magyar nyelv -i hely névképzőjéről bizonyította, hogy azonos a mai -é birtoknév képzővel. Az Udvari helynevek megjelenése ugyanannak a névadási folyamatnak az eredménye, mely során személynévhez, népnévhez és foglalkozást jelölő szavakhoz is járult -i képző, mint pl. Péteri, Csehi, Halászi. Megállapította, hogy ennek a helynévadási módnak, jobban mondva szokásnak, a döntő időszaka a XI—XII. század. Ha keletkeztek is később ilyen típusú helynevek, túlnyomó többségük mindenképpen a XIII. század közepe előtti. Az általunk kutatott település mellett felsorol még hasonló nevű zalai, tolnai, szatmári és nyitrai falvakat.

2 A Zala vármegyei falut (első említése 1164: Udwory) fiú örökös nélküli birtokosa a veszprémi Szent Mihály székesegyházra hagyta. A faluban a XII. század közepén a tihanyi apátság is birtokos lett. Udori-ban 1 A belterületen és a határban öt (!) X—XI. századi temetőt ismerünk: az Iskolák udvara, a Ferendek halom, a Balázshalom, a Hízóföld és az örhalom lelőhelyeken. Közülük a harcos középréteg 970 körül záródó hízóföldi temetőjét tárta fel teljesen M. NEPPER Ibolya. Az örhalom ugyancsak általa ásatott szintén középréteghez tartozó temetője bolygatott. Az Iskolák udvara, a Ferendek halom és a Balázshalom X. század végi — XI. századi köznépi temetői nincsenek teljesen és hitelesen feltárva. A temetők értékelését lásd M. NEPPER Ibolya tanulmányában. — Itt csak azt emeljük ki, hogy a fentiek között nincs olyan temető, mely a XI. század végétől feljönne a XII. századra. Arra az időre, amikorra a korábbi szállás tényleges faluvá vált s már az Udvari nevet viselte. A helynév népetimológián alapuló magyarázatát lásd OSVATH Pál: Bihar vármegye sárréti járása leírása (Nagyvárad, 1875) 603—04. Az egyik változat szerint a Bajoni családnak lehetett itt udvarháza, az e köré települt falu az Udvari nevet kapta, a másik magyarázat BIRTALAN SZILÁGYI János nagybajomi ref. lelkész kéziratos munkájára megy vissza: az egyik Bajoni földesúr Udvari nevű vejéről kapta a falu a nevét. 2 KNIEZSA István: Az -i helynévképző a magyarban = Magyar Nyelv XLV. évf. (1949) 101—107., elsősorban is 104. és 107. 63