Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)

NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Pálinkás Patricia: Berettyószentmárton földrajzi nevei

VERES-HALMI-ÉR — Vërës-halmi-ëir, -he (61). — 1852—60: Veres halmi ér (T3); 1883—84: (T8); 1945 k.: (T13). Északról a Tölyvös, keletről a Furtai út határolja, vele párhuzamosan fut. Folyóvíz. A református anyakönyvekben 1844-től napjainkig kimutatható a Veres családnév. Földtulajdonosok és földművelők egyaránt voltak közöttük. A névben bizonyára a Veres családnév, a halom -i melléknévképzős alakja és az ér földrajzi köznév található. VERESNYELE — Vërësnyele, '-re (142). — 1864: Veresnyele (Pesty). A Nagy-szik és a Szomajom között, a Mezőpeterdi határhoz közel terül el. Sík terület, legelő egy ott lévő ér két oldalán. A név talán deetimologizációval keletkezett a Veresné eréből. Vagy az egyetlen térképen előforduló Veresné ere keletkezett népetimológiával. VERES-TANYA — Vërës-tanya, '-ra (146). — 1883—84: Veres tanya (T8). A Nagy-szik déli részén, az Ölyvöshöz és a Mezőpeterdi határhoz közel feküdt. A Veres családnév 1844-től kimutatható a református anyakönyvekben. Az adatközlők szerint Veres József tanyája volt itt. Lehetett Veres Imréé is, aki dohányos kertész volt a Szomajomban a század elején (Rak.). 1930-ban Veres Imrénének 139 holdja volt (Nadányi 349.). A név a Veres családnév és a tanya földrajzi köznév kapcsolata. VERTAN — Vértány, -ba; Vértány-düllőü, -be (133). — 1888: Vertán (Hnt. 239.); 1898: Vertán puszta (Hnt. 66.); 1901: (Borovszky 50.); 1967: Vertán (Hnt. 146.); 1973: (Hnt. 181.). A Mezőpeterdi út, a Baglyos, a Péntek-halom, a Nagy-szik határolja. Sík terület, ma legelő, régen szántó volt. A helynév a Vertán családnév, amelyre a XVIII. sz.-tól vannak adataink: 1748: Francisco Vertani (Szök. 1827.). 1875: nemes birtokos Vertán (Fényes 1839. IV, 60.). 1851-ben a Pongrácz-féle jószágot (földet) Vertán András vette meg (Osváth II, 237.). Az 1900-as évek elején özv. Vertán Andrásné örökösei a tulajdonosok Szentmártonban. VERTÁN-DÜLÖ 1. Vertán. VERTÁN-HALOM — Vertán-halom, -ho (83). — 1783: Nagy Botzy halom (T2); 1852—60: Vertan halom (T3); 1883—84: Vertán halom (T8) ; 1945 k.: (TI3). A Nagy-Bócsban található, a Mezősasi út nyugati oldalán, a Kis-Bócsi-halomtól keletre. Valószínűleg azonos az 1783-as térképen feltüntetett Nagy-Bócsi-halommal. A név egy családnév és egy földrajzi köznév kapcsolata. VERTÁN-PUSZTA 1. Vertán. -b VERTÁN-TANYA — 1873: Vertán tanya (Hnt. 103.); 1882: Vertántanya (Hnt. 29.); 1907: Vertán tanya (Hnt. 104.). A Vertánban volt a tanya, ma már nincs meg. A név a Vertán családnévből és a tanya földrajzi köznévből tevődik össze. VERTÁN UTCA 1. Aradi utca. -f- VESSZÖS — 1800 k.: Ve z zős sziget (ATD.); 1848: Vesszős (T5). A Szomajomban található, É-ról a Csődörös, Ny-ról a Mezősasi út határolja. Az Ölyvös teljesen körülfolyja. 1800 körül kb. 1 hold szántó és kb. 1 hold kaszáló volt itt. A névben a ,fának, cserjének (fűz, szőlő) hosszabb, egyenes, vékonyabb hajtása' jelentésű, vessző főnév -s helynévképzős származéka található (TESz.). + VESSZÖS-SZIGET 1. Vesszős. 273