Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)

NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Pálinkás Patricia: Berettyószentmárton földrajzi nevei

-f TÖLYVÖS-PUSZTA 1. Tölyvös. 4- TÖLYVÖS-TANYÁK — 1907: Tölyvös tanya (Hnt. 104.); 1926: Tölyvöstanya (Hnt. 70.). A Tölyvösben három tanya is található az adatközlők szerint, így nem emlegetik őket. A név a Tölyvös helynév és a tanya földrajzi köznév többesszámú alakjának kapcsolata. TÖRÖK-DOMB 1. Nagy-domb. -f TÖRÖS-TANYA — 1873: Törös tanya (Hnt. 103.); 1882: (Hnt. 29.); 1888: Tőrös tanya (Hnt. 239.). A Törös családnév 1817-től mutatható ki a református anyakönyvekből. 1886-ban Törös Gergelyné végrendeletileg évi 30 forintot hagyományozott a lelkészi fizetés emelésére (DPL. 713.). 1919-ben Törös Jenő községi jegyző volt (Rak.). A névben a Törös családnév és a tanya földrajzi köznév található, -f- TRIFON — 1967: Trifon (Hnt. 146.). Valószínűleg azonos a Bolgárral, mert Trifon bolgárkertész volt. Ez esetben a Morotván volt található. A név a Trifon személynévből áll. ÚJLAK — Üjlak, Űjlagba (124). — 1213: villa Viloc (Györffy 679.); 1291—94: Wylak (Györffy 679.); 1310: villa Wylak (Györffy 679— 680.); 1435: Wylak (Jakó 375.); 1660: Újlaki puszta (Szök. 144.); 1692: Üjlak puszta (Mezősi 69.); 1732: (DPL. 681.); 1796—99: Újlak puszta (Vályi III, 558.); 1800 k.: Újlak (ÁTD); 1808: Üjlak (Lipszky); 1832: (Visitatio 10.); 1851: Újlak puszta (Fényes IV, 94.); 1875: (Oisváth II, 225.); 1891: Újlak (Tll); 1898: Újlak puszta (Hnt. 66.); 1901 (Borovszky 50.); 1919: Újlaki puszta (Rak.); 1945 k.: Újlak (T12). A Kodormány, a falu, a Mezőpeterdi út, a Peres határolja. Sík, szántó. 1800 körül kb. 122 hold szántó és 76 hold kaszáló volt itt. Az 189l-es térkép szerint kb. 530 hold területű volt. Az adatközlők szerint a törökök pusztították el a helységet, cserépdarabokat találtak ezen a helyen. Üjlak 1213-ban tűnik fel mint bizonyos Sámson birtoka, keletkezése tehát a XII. sz. végére tehető. Hihetőleg a Bölcs környékén elterülő Hontpázmány-birtoktest jobbágysága ülte meg. Állandóan a Panaszi Pázmány család birtoka maradt (Jakó 375.). Csánki kiemeli, hogy 1468-tól Pázmány birtok (i. m. I, 638.). 1552-ben Szent-Mártonnal együvé van írva (Beretytyószentmártonújlak), birtokosai Pázmán Péter és Gáspár (Osváth II, 229.). A XVI. sz. végén (1588) 15 magyar lakosa volt. A XVII. sz.ban teljesen elpusztult (Mezősi 265.). A pusztát 1660-ban a részbérlők zálogba adják Újfalunak. A Leszkay Gyula tagján a halom környékén a templom alapfalának maradványai ma is megtalálhatók. Szikes, nagy részben csak legelőnek alkalmas (Osváth 11,229.). Az Üjlak helynévnek ,újonnan települt falu' az értelme. ÚJLAK-ALJ A — Üjlak-ajja, '-ba (125). Az Újlak északi részén fekszik. Síkterület, szántó. A név az Üjlak helynév és az alj főnév birtokos személyragos alakjának összetétele. Az alj jelentése: a névszóval megnevezett tárgy tövénél, illetve közelében levő lenti hely. -f- ÚJLAKI PART — 1852—60: Újlaki part (T3); 1882—83: (T8); 1945 k.: (T13). A Furtai út keleti felén található, a Kis-Nyéktől délre, a Nyék-ér mellett. A név az Üjlak helynév -i melléknévképzős alakjából és a ,szárazföldnek valamely folyó- vagy állóvízzel közvetlenül határos része' jelentésű part főnévből áll. Az Újlak valószínűleg az itt keresendő Nyék helységre utal. 271