Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)

NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Pálinkás Patricia: Berettyószentmárton földrajzi nevei

híd a Berettyón ível át. A név a közút főnév -i melléknévképzős alakjából és a híd földrajzi köznévből áll. KUN BÉLA UTCA — Kún Béla ùcca, '-ba (7). A Tó-háton található, nem régi utca, párhuzamosan fut a Puskin úttal. KOT UTCA 1. Sallai utca. KUTYASZORÍTÓ 1. Rozgonyi utca. + KÜLSŐ-BAGLYOS — Külső Bagjos (T6). A Hosszú-dűlő, a BelsőBaglyos, az Ölyvös, a Klastrom-dűlő határolja. A név első tagja földrajzi jellegű jelző, arra utal, hogy a terület távolabb esik a falutól. A név második tagja a Baglyos helynév. Vö. Belső-Baglyos. LADIK UTCA — Ladik ùcca, '-ba (25). A Morotván található, a Halász és a Csónak utca között. Az 1970-es évek elején létesült. LANDLER JENŐ UTCA — Länder Jenőü ùcca, '-ba (8). A Tó-háton található, párhuzamos a Kun Béla utcával, nem régi településű utca. + LÁP — 1759: Laáp (TI). A Berettyóból ágazott ki, a Tó-szigetet és a Korhány-halmot fogta közre. Ma eres hely, szántó. A név földrajzi köznév. LAPOS — Lapos, Lapozsba. — 1820: Lapos (DPL. 711.); 1898: Lapos puszta (Hnt. 66.); 1901: (Borovszky 50.). A Berettyó és a Bakonszegi út között található. Sík terület, kaszáló, rét. 1945 óta Berettyóújfaluhoz tartozik. A név a lapos földrajzi köznévből áll. LAPOSI-TANYA 1. Lapos-tanya. LAPOS-PUSZTA 1. Lapos. LAPOS-TANYA — Lapos-tanya, '-ra. — 1852—60: Láposi tanya (T3); 1883—84: (T8); 1906: Lapos tanya (Rrak.); 1907: (Hnt. 104.); 1944: Lapostanya (Hnt. 119.); 1945 k.: Lapos tanya (T13); 1951: Lapostanya (Hnt. 194.); 1956: (Hnt. 107.). A Berettyótól É-ra, a Bakonszegi úttól D-re található. Dr. Magyar Sándor birtoka volt a Laposban. 1906-ban egy juhász lakott itt (Rrak.). A név a helynévvé vált lapos földrajzi köznévből, és a tanya földrajzi köznévből áll. LEGELŐ — Lëgëloû, -re; Liba-lëyëloû (70). — 1891: Legelő (Tll). Közvetlenül a falutól délre, a Furtai út, a Rózsa-hát, a Mezősasi út és a Mezőpeterdi út négyszögében található. Sík, legelő, kb. 50 hold nagyságú terület. A szárnyasokat, a libákat legeltették itt. A név a legelő földrajzi köznév. LEGELŐ' 1. Községi-legelő. LÉNIA-DÜLŐ — Léinija-düllőü, -be (80). Egyenes dűlőút, amely a KisBócsból a Furtai úton keresztül a Nagy-völgyig vezet. Adatközlők szerint a Vaj na uraság kastélyától vezetett ez a fákkal szegélyezett egyenes út. A név az ,egyenes mezei utat, dűlőutat' jelentő lénia főnévből és a dűlő földrajzi köznév kapcsolatából áll. LENIN ÜT — Lenin út, -ra; Kóuróugyi út; Kösséíkháza ùcca (18). A Puskin útból nyílik, a Kórógyi-pusztára vezet. A Puskin és a Lenin út sarkán volt régen a községháza, ezért is nevezték így is. LESZKAY — Lëckai, -ba; Léckai-jőüd, -re (121). — 1882: Leszkay (Hnt. 29.); 1888: (Hnt. 239.). A Berettyó, a falu, a Mezőpeterdi út, a 42es műút fogja közre. Szántó. Sík terület, kb. 500 hold, egy kis domb található benne. A községben a Leszkay család csaknem 200 éve adatolható. Az 1800-as évek elején Leszkay Ferenc katolikus vallású földesúr a birtokosa (Borovszky 50.). 1840-ben nemesként írták össze 253