Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)

NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Pálinkás Patricia: Berettyószentmárton földrajzi nevei

I A belterületet és a külterületet két térképvázlaton mutatom be. A számozásnál az utak (Furtai, Mezősasi, Mezőpeterdi út) elválasztó szerepét vettem figyelembe, s így haladtam sorban. Az első részben előforduló minden egyes névformát utaló címszóvá tettem az adattárban való könynyebb eligazodás érdekében. A szócikk középső részében az objektum leírása található. A terület határait az égtájak É—Ny—D—K sorrendjében közlöm. A harmadik egységben a névvel kapcsolatos egyéb tudnivalók következnek. A terület fajtáját, művelési ágát, nagyságát írom le, ahol adatot találtam rá. Névfejtést is Végzek ebben a részben, csak a közszói elemek szintjéig vizsgálódva, hiszen ezek etimológiája már nem érdekes munkám célját figyelembe véve. A szócikkekben aláhúzással kiemelt egyéb helynevek az adattár alkotó elemei, a szócikkek közötti összefüggések megtalálását segíthetik elő. / Az adattárat a helynevekben előforduló földrajzi köznevek szótára egészíti ki. Remélem, hogy ennek segítségével az esetleges ismétléseket sikerült kiküszöbölnöm. A fejezet végén helyeztem el a külterület és a belterület térképvázlatát, a hozzájuk kapcsolódó számmutatóval együtt. BERETTYÓSZENTMÁRTON KÖZSÉG FÖLDRAJZI NEVEI ACSÁS 1. Acsási határ. ACSÁSI HATÁR — Acsási határ, -ba (91). — 1852—60: Acsás (T3). A Nagy-Bócs D-i részén található, D-ről a Furtai határ övezi. Sík terület, szántó. A név az Acsás helynév -i melléknévképzős származékából és a határ földrajzi köznévből áll. Az Acsás az acsa ,szitakötő' jelentésű főnév és az -5 helynévképző kapcsolata, szitakötőben bővelkedő helyet jelöl (CzF.; ÜMTSz.). ADORJÁN 1. Adorján-sziget. ADORJÁN-SZIGET — 1329—1437: Zenthaderyan (Györffy 667.); 1643: Adorján (Nadányi 428.); 1692: (Mezősi 69.); 1864: Adorján-sziget (T7). A Kórógyi-pusztán található, a Pénzverő, az Aka-zug, a Zsákai határ, a Közlegelő határolja. Víz veszi körül. A név első eleme személynév, amely eredetileg védőszentnévként, majd falunévként szerepelt. A második tag a sziget földrajzi köznév. (A továbbiakban 1. a földrajzi köznevek szótárában.) A XIII. sz. második felében a Zovárd nemzetség kialakult falva Szentadorján (1329, Bakonszeg határában) (Módy 1982, 92.). 1643-ban Telegdy Gáspár birtokolta Adorjánt (Nadányi 428.). 1692-ben elnéptelenedett helység a Berettyó partján Adorján (Mezősi 69.). Adorján szigetet Megyeri Borbála a berettyóújfalusiaknak kezükben hagyta a fejedelmi időkben (Osváth II, 251.). AKA 1. Aka-zug. AKA-VÁR-KERT 1. Aka-zug. AKA-ZUG — 1283: Aha (ÁTJO. IX, 364.); 1283/311: villa Aka; 1284/304/ 435/Más: possessio Aka (Györffy 592.); 1284: Akay; Aka (Bunyitai III, 184.); Aka (Haka) a Kórógy táján található (VR. 129.); 1852—60: Aka vár kert (T3); 1864: Aka zúg (T7). A Kórógyi-pusztán található, a Pap-sziget, az Adorján-sziget határolja. Ma puszta. Az Aka talán 234