Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)

NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Pálinkás Patricia: Berettyószentmárton földrajzi nevei

Pálinkás Patrícia Berettyószentmárton földrajzi nevei Választásomat, amely e kis községre esett, az indokolta, hogy magam is Berettyóújfaluban lakom, jól ismerem a környéket, s érdekelt, hogy közvetlen környezetemben milyen régi elnevezések éltek a határ különböző részeire, amit ma már nem használnak. Gyűjtésemet 1982-ben kezdtem el, s azóta többször is pontosítottam adataimat, akár közvetlen beszélgetésekben, akár olyan módon, hogy konkrétan rákérdeztem a bizonytalan nevekre, úgy is fogalmazhatnám, hogy direkt és indirekt gyűjtést végeztem. Adatközlőimet úgy választottam ki, hogy szentmártoni születésűek legyenek, s több korosztályt, illetve foglalkozási ágat képviseljenek, de legtöbbjük földművelő, gazdálkodó volt a faluban. Legtöbbet segítettek munkámban az alábbi adatközlők: Balázs László (szül. év: 1902); Bán János (1928); Csanády Gáspár (1906); Dancsházi Lajos (1892); Dancsházi Gyula (1907); Erdei János (1903); Papp Ferencné (1930); Pozsgai József (1900); Szabó Gábor (1911); Szántó Tivadar (1911); Szilágyi József (1909); Törzsök Sándor (1911); Veres Imre (1905); Veres László (1907); Veres Sándor (1910); Vinkler Ferenc (1922). Nagyobb részt mint nyelvjárási adatközlők is megfeleltek a fent említettek, s így megfigyelhettem a környékre jellemző tiszai nyelvjárástípus sajátosságait. A szinkron adatgyűjtés mellett történetit is végeztem, egyaránt vizsgáltam kéziratos és nyomtatott forrásokat. A megyei levéltárban és a járási földhivatalban kataszteri térképeket használhattam, amelyek nagy segítségemre voltak a történeti nevek lokalizálásában. Értékes adatokra találtam a berettyóújfalui római katolikus plébániahivatal és a berettyószentmártoni református lelkészhivatal tulajdonában lévő anyakönyvekben, helytörténeti munkákban és egyéb történeti munkákban. Mikrofilmen átvizsgáltam Pesty Frigyes múlt század végi gyűjtését is. Ezeket az adatokat okmánytárakból, helységnévtárakból, oklevélkiadványokból, és egyéb nyomtatott történeti munkákból egészítettem ki. Berettyószentmárton története A falut és egyházát, melytől nevét kapta, 1213-ban említi először oklevél, a település tehát jóval korábban keletkezett. Bölcsből vált ki. Bölcs két temploma közül az egyik Szent Mártonnak volt szentelve és erről nevezték el a falut. Fejlődését a tatárjárás szakíthatta ketté és a falu 231