Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)

NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Zsúpos Zoltán: Történeti és néprajzi adatok Méhkerékről

rendes Nagy Ország Üt ugyan arra nem jár, hanem midőn a Fa hordás ideje Télen, és ősszel bé következik, Vésztő, Okány, S. Keresztúr felől azon járnak el az Erdőhátra, és az bizonyos, hogy ha az Olyi Csapszék nem volna, Méhkeréken jobban -kelnének az Italok, de az Olyi Puszta más Uradalomhoz tartozván, annak szabadsága van ottan Italt méretni/... Sarkadkeresztúron Az Ölyi pusztán felépült kocsma ügye újabb fontos információkat tartalmaz. Egyes falvak határában az erdők által egykor sűrűn borított területeken építkezés és tüzelés céljára erősen megritkították a faállományt. Kénytelenek voltak nagyobb távolságról biztosítani az építőanyagot és a tüzelőt. Okány, Vésztő, Szeghalom, Kőrösladány, Kőröstarcsa és több más helység lakói 20—40 kilométeres távolságra, az Erdőhátra

6

0 jártak el érte, az okányiak a csegődi, barmodi és illyei, a vésztőiek az illyei és szalontai, a szeghalmiak a csegődi erdőre. Ezek a települések az Erdőhát északi részén a Fekete-Körös közelében Nagyszalontától délre fekszenek. Valószínűleg főleg tölgyerdők borították határukat, melyet Barmod puszta leírásánál Fényes Elek kiemelt,

6

1 s aki Csegőd pusztánál megemlíti, hogy a Fekete-Körös áradásai gyakran látogatják. Az általam megvizsgált levéltári források Méhkerék 1838 utáni életére nem adnak felvilágosítást, de reméljük, hogy a további kutatás értékes adatokat szolgáltat majd a település múltjáról. 59 HBML. IV. A. 1/b. 376. «0 KÖSA L.—FILEP A. 1978. 92. 61 FÉNYES E. 1851. 93. «2 FÉNYES E. 1851. 205. 227