Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)

NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Zsúpos Zoltán: Történeti és néprajzi adatok Méhkerékről

A török uralom során a délbihari síkság minden települése elpusztult. A források nem adnak pontos felvilágosítást arról, hogy Méhkeréket mikor semmisítette meg a török dúlás, azonban a település az 1692-es összeírásában Mikerek néven az emberemlékezet óta néptelen falvak hosszú sorában foglalt helyet.

1

2 Méhkerék később újra benépesedett, de több, a közelében fekvő ősi település végleg elpusztult. Emléküket mindössze a régi oklevelek, összeírások és néhány földrajzi név őrzi. Ilyen volt Sáp

1

3, amely közvetlenül Méhkerék mellett, tőle északkeleti irányban feküdt. Róla kapta nevét a Sápi Ér által határolt Sápi Mező. Hasonló irányban, de messzebb volt Simonkerék

i

i, melytől délre Vémer

1

5 falu nevét őrizte meg a Vimmeri Telek, Vimmer és a Vimmeri tanyák elnevezése. Tarcsa

i

a hasonló távolságra, délkeletre állt, neve a Tartsai határ szél és Praedium Tartsa elnevezésben élt tovább. Az egykor délnyugatra fekvő ősi

1

7 falu helyét az ösi Rét és az Ösi Réten inneni Szék elnevezés jelöli. Kissé távolabb, nyugatra az Étsi Telek, Éts nevű határrészen állt Écs

18 Méhkerékhez közelebb, északnyugati irányban feküdt Oh/

1

9 település az Ólyi Ér, Ölyi-tanyák közelében. A felsorolt 7 település is jelzi azt a nagyarányú változást, amely a török pusztítás nyomán a vidék településhálózatában bekövetkezett. Várad visszafoglalása, 1692 után sem következett olyan nyugodt korszak, amely kedvező körülményeket teremtett volna az elpusztult falvak újranépesedésére és megerősödésére. 1693 és 1695 között a tatárok dúlták végig Bihar megyét, 1704-ben° a rácok pusztították a lakosságot, majd í717-ben ismét a tatárok következtek. Súlyosbították a helyzetet az időről időre jelentkező járványos betegségek, mint például az 1710. évi pestis.

2

0 A bécsi udvari kamara mint fegyverrel meghódított területet, lefoglalta az elhagyott birtokokat, majd adósságaik rendezéseként zálogba adták őket. Eszterhá-zy Pál hercegnek, Magyarország nádorának igen nagy összeggel tartozott a kamara, ezért 1702-ben cserébe Bihar megyei helységeket kapott zálogbirtokként.

2

1 Ezt, a központjáról derecske! uradalomnak nevezett birtokot Eszterházy Pál Antal herceg 1745. március 13-án örökös joggal kapta meg Mária Teréziától, s ekkor már Méhkerék neve is szerepelt az adományozott települések sorában.

2

2 A lakosok az örökös jobbágysorra jutás veszélye miatt tiltakozásukat jelentették be, kivéve Feketebátor és Méhkerék lakosságát

2

3, aminek az a magyarázata, 12 MEZŐSI K. 1943. 118., 175. 13 JAKÓ Zs. 1940. 334., MEZŐSI K. 1943. 179. 14 CSÁNKI D. 1890. 622., JAKÓ Zs. 1940. 338., MEZŐSI K. 1943. 179., HELLER, G. 1986. 291. 15 CSÁNKI D. 1890. 628., JAKÓ Zs. 1940. 387., MEZŐSI K. 1943. 181., HELLER, G. 1986. 356. 16 Sziltarcsa néven CSÁNKI D. 1890. 625., JAKÓ Zs. 1940. 362., MEZŐSI K. 1943. 180., HELLER, G. 1986. 314. 17 JAKŐ Zs. 1940. 102., 300. 18 CSÁNKI D. 1890. 607., JAKÓ Zs. 1940. 238., MEZŐSI K. 1943. 177., HELLER, G. 1986. 110. 19 JAKÓ Zs. 1940. 309., Olyi néven HELLER, G. 1986. 237. 20 MEZŐSI K. 1943. 230—231. 21 SZENDREY I. 1968. 17. 22 SZENDREY I. 1968. 20. 23 SZENDREY I. 1968. 21—22. 214