Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)

RÉGÉSZET, ÓKORTUDOMÁNY — ARCHAEOLOGIE, ALTERTUMSWISSENSCHAFT - M. Nepper Ibolya: Sárrétudvari és környéke a XIII. századig

földeket megművelték. Búza, árpa, köles, borsó 1 2 volt az amit vetettek, arattak, s aratás után házaikban tárolták nagy, díszített, vagy olykor dí­szítetlen vastagfalú, agyagból készített hombáredényekben. Ezekről ta­núskodnak a régészeti telepfeltárásokon a leggyakrabban tűzvész által elpusztult házakból előkerülő hombáredényekkel együtt megtalált meg­szenesedett gabonamagvak. Ácsolt faládák is szolgáltak tárolásra, amely­nek nyomára a Berettyóújfalu Herpályi Földvár feltárásakor bukkantak. 13 Két, három helyiségből álló téglalap alakú házaik szerkezetét fage­rendák vagy cölöpök közé font husángok vagy vesszőfonás alkotta, ame­lyet kívül-belül vastagon betapasztottak. A tapasztást olykor díszítették is." Vizsgált területünk nem oly távoli környékén a herpályi teilen a dél­kelet-európai újkőkori kultúrákban előforduló, a Kárpát-medencében szenzációszámba menő emeletes házaik is előkerültek. 1 5 Sárrétudvari ha­tárában terepbejárásunk során jellegtelen 1 6 újkőkori cserepeket gyűjtöt­tünk. Ez azt jelenti viszont, hogy az első megtelepülök e tájon időszámí­tásunk előtt 5000 körül mégis megjelentek. Mélyszántás által szétrombolt házaik nyoma laza, szétszórt települési szerkezetre enged következtetni. Egymáshoz közel vannak, de egy-egy ér mégis elválasztotta e feltehetően egykorú telepeket. Ez is bizonyítja, hogy az élelemtermelés „demográfiai robbanást" vont maga után s nemcsak földjeik 1—2 évtizedes használa­tától bekövetkezett terméketlenné válása miatt költöztek odébb, hanem bizonyos kirajzások is történhettek a megnövekedett lélekszámú neolit falvakból. Az újkőkori ember edényeinek töredékei kerültek elő a Sárrét­udvari—Püspökladány-i út bal oldalán lévő Dombi halom környékéről, vékonyfalú jellegtelen neolit cserepek a Felsőtanya mellől, a Lőrinc ma­jori részen a Kakas ér mellett", az Eszteró ér és a Bárándi út bal oldala közötti hosszú hátságon™, a Ferendek halom lábánál vastagfalú őskori hombáredény jellegtelen töredéke, a Kiss Imre tanyától a határkanálisig pedig újkőkori edényke jellegtelen oldaltöredékei. Terepbejárásunk során újkőkori huzamos egyhelyben lakásról valló ún. teli telepet nem találtunk. A közeli Berettyóújfalu Herpály-Földvári feltárás azonban bizonyította, hogy az Alföldön több helyen megfigyelt rézkorba való átmenetbe 1 9 a késő neolitikus herpályi csoport töretlen fej­12 P. HARTYÁNYI, Borbála und SZ. MÁTHÉ Márta: Pfalnzliche Überreste einer Wohnsiedlung aus dem Neolithikum im Karpaten-Becken. In: Festschrift Maria Hopf (Bonn, 1979) 97—105. (Archaeo-Physika Band 8) — KALICZ Nándor— RACZKY Pál: Ásatások Berettyóújfalu—Herpály neolitikus és bronzkori teli-te­lepülésén 1977—1982 között. In: A Bihari Múzeum Évkönyve IV—V. (Szerk. ZSÚPOS Zoltán közreműködésével MÓDY György, Berettyóújfalu, 1986) 125. 13 KALICZ N—RACZKY P. i. m. 100. 14 KALICZ N.—RACZKY P. i. m. 87. 15 KALICZ N—RACZKY P. i. m. 88—89. 16 Egy adott korszakon belül meglévő kultúrák egyikének a jellegzetességeit kizá­rólagosan hordozó anyag nincs, csak az általános jellemzők lelhetők fel az elő­került kerámián. 17 Déri Múzeum Régészeti Gyűjteménye ^V.87. 30.1. Vastagfalú, durva kivitelű edény fenék felőli töredéke. Homokszínű fekete foltos. — IV.87. 30.2. Vastag­falú, besimított felületű edény elvékonyodó, alig kihajló egyenesre vágott pe­remes darabja. 18 Déri Múzeum Régészeti Gyűjteménye IV.87. 32.2. Vastagfalú homokszínű edény bütyökdíszes töredéke. 19 GAZDAPUSZTAI Gyula: Probleme in der Südalföld-Gruppe der spätneolithi­schen Buskel-Keramik. Studijné Zvesti 17 (1969) 126. 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom