Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Kováts Zoltán: Darvas, Furta, Vekerd és Zsáka népességfejlődése a XVIII. századtól napjainkig

Az elmúlt évtizedben megérlelődtek az 1950-es és 1960-as évtized nagy tömegű elvándorlásának következményei. Az elöregedés miatt, a termékenységi időszakban lévő korosztályok kis létszáma miatt általá­ban több volt már évenként a halálozás, mint a születés. Vekerden az elmúlt 9 évben mindössze 7-en születtek, ugyanakkor 41 volt az elteme­tettek száma. Ha a 9 évet összesítjük, akkor mindegyikben többen hal­tak meg, mint születtek. Érdemes a kérdés súlyosságának érzékeltetésére községenként összesíteni az adatokat. Az 1980-as évek összesítve , Születések Halálozások Természetes fogyás Község , z eP" száma ezer száma ezer száma ezer nepesseg évenkén t lakosra évenként lakosra évenként lakosra Zsáka 1974 24,8 12,6 31,3 15,9 —6,5 — 3,3 Darvas 792 12,0 15,1 13,5 17,0 —1,5 - 1,9 Fúrta 1429 15,0 10,5 24,4 17,1 —9,4 — 6,6 Vekerd 263 0,8 3,0 4,6 17,5 —3,8 —14,5 A négy község népesedési helyzete már sok rokon vonást mutat, mégsem azonos. Vekerd népesedési helyzete a legkedvezőtlenebb. Elké­pesztően alacsony a születési arány. A számítógépek Magyarország egé­szére csak 100 év múlva jeleznek ilyen születési arányt. Érdekes, hogy a halálozási arány majdnem azonos a többi községével. Ha az időskorúak aránya nagy, akkor a halandóságnak is nagyobbnak kellene lenni. Igen eredményes születéskorlátozásra utalnak — első látásra — ezek az arány­számok. Legkorábban Furtán volt kimutatható a családtervezés, itt most is alacsony a születési arány. — Zsákán valamivel kedvezőbb a hely­zet, az országos átlagot mutatja. A nem nagy létszámú cigányság esetle­ges magasabb termékenysége nem sokat segít a helyzeten. Valószínű, hogy a cigányság körében is terjed a „családtervezés". — A születések száma és aránya tekintetében Darvason kedvezőbb a helyzet, ennek oka­it és körülményeit jó lenne megvizsgálni. Befejezésül vessünk egy pillantást az 1980-as évtized évenkénti ada­taira. — Ezek után az eddig gyűjtött adatokból, az elvégzett arányszá­mításokból a tendenciákat tudjuk meghatározni. A jövő képe igen szo­morú. Az országos születési arányok az egyenletes csökkenési folyamatot jól tükrözik. A négy község jóval kisebb tömegű adata — természetesen — hullámzást mutat. 1982-ben, különösen 1984-ben és még 1987-ben úgy tűnik, hogy a születési arányok megközelítik azt az értéket, amely az egyszerű újra­termeléshez, a fennmaradáshoz kell (16—17 ezrelék). Más évek azonban mélyen az elfogyást mutató országos érték alatt vannak: 1980 és 1986. A születési arányok még nem is lennének oly kedvezőtlenek, ha figye­lembe vesszük, hogy mindig a fiatal korosztályok hagyták el a falvakat. Az arányszámok jól mutatják, hogy a fő bajjá az általános elörege­dés következtében a magas halandóság vált. Az előzőekben bemutattuk, 150

Next

/
Oldalképek
Tartalom