Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Kováts Zoltán: Darvas, Furta, Vekerd és Zsáka népességfejlődése a XVIII. századtól napjainkig

Táblázatunkból az is kitűnik, hogy mely kérdés nyitott, mi igényel további vizsgálódást. Azt még meg tudjuk magyarázni, hogy az 1870es évtizedben miért alacsony a természetes szaporodás a reformátusoknál: hatalmas kolerajárvány pusztított az országban, így szökött magasra a halandósági arány. De az ortodox katolikus népesség esetében ugyanakkor miért magas a természetes szaporodás? Gyanús, hogy nem valós az a rendkívül magas születési arányszám. Fel kell tételeznünk, hogy más községekből is ide hozzák az ortodox családok gyermekeiket keresztelni. Az is lehetséges, hogy az össznépességi adat valamivel kevesebb a valóságosnál. Vagy tényleg termékenyebb ez a népesség? Ha igen, akkor is nem ennyivel! — Furtánál az a meggondolkodtató, hogy mind a reformátusok, mind az ortodox katolikuspk esetében rendkívül magas a halandóság az 1880—1889 közötti évtizedben. Országos járvány ekkor nem volt. Egy speciális eset lehet. Egy másik járványra gyanakodunk. A XIX. század utolsó évtizedében az országos arányok is magas természetes szaporodást mutatnak. Ez az ország legtermékenyebb évtizede. A halandósági viszonyok már javulnak, de még a születési arányok országosan nem csökkennek. Négy községünkből ebből a sorból megint Fúrta „lóg ki"; itt alacsony a természetes szaporodás. Miért? (Azt, hogy mind a születési arány, mind a halálozási arány jóval magasabb az országos átlagnál a római katolikus népesség esetében, azt azzal tudjuk magyarázni, hogy az össznépességi adatnál most nem vettük figyelembe, hogy a szomszédos községek (filiák) római katolikus családjainak gyermekeit ide hozták keresztelni, s itt történt az elhalálozottak anyakönyvezése is.) Ha a népszámlálásokból ismerjük a lakosság számát, ha ismerjük a természetes szaporodás nagyságát, akkor azt is meg tudjuk mondani, hogy egy-egy népszámlálás közötti időben mennyi volt az oda- vagy az elvándorlók száma, más szóval meg tudjuk határozni a mechanikus népmozgalom nagyságát. Számításainkat és a kapott eredményeket következő kis táblázatunkban mutatjuk be az 1870—1900 közötti időszakból. Természetes és mechanikus népmozgalom (-f- = odavándorlás, — = elvándorlás) Zsáka Darvas Fúrta Vekerd összesen 1870 2376 1012 1957 469 5814 Term. szap. 134 31 13 55 233 összesen: 2510 1043 1970 524 6047 Mech. népmozg. -+- 140 + 90 — 208 — 91 — 69 1881 2650 1133 1762 433 5978 Term. szap. 463 147 — 2 74 682 összesen: 3110 / 1270 1760 507 6647 Mech. népmozg. — 326 — 101 -f 317 — 40 — 150 1891 2784 1169 2077 467 6497 Term. szap. 450 190 119 74 833 összesen: 3234 1359 2196 541 7330 Mech. népmozg. — 158 — 73 — 211 — 27 — 469 1901 3076 1286 1985 514 6861 134