Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Nyakas Miklós: Sárrétudvari a török hódoltság kezdetétől a jobbágy-felszabadításig
A határhasználat rendjére vonatkozóan megállapíthatjuk, hogy amíg a XVII. századra vonatkozóan szabályozqtt talaj váltó gazdálkodást tételezhetünk fel, addig 1728-ban — erre mái* történt utalás — már egészen biztosan kétnyomásossá alakult át. Az útbéri kilenc kérdőpontra adott felelet szerint ez volt a helyzet 1769-ben is. 8 9 1828-ban azonban már három nyomás van. 9 0 A határhasználat rendjének ez a fejlődése összefüggésben áll a jobb talaj előkészítéssel is. Amíg a XVII. században az egyszeri szántás volt szokásban, addig 1769-ben már kétszeri szántásról hallunk. 9 1 Korán megjelennek Sárrétudvariban a nyomásban a kender- és tengeriföldek, de más növényi kultúrák is. 9 2 Adataink a XVIII. század folyamán egyértelműen a szántóföldi művelés fokozatos előtérbe kerüléséről tanúskodnak. Amíg 1713-ban 184 köblös őszi vetésről, 249 köblös árpavetésről és tíz köblös tengerivetésről tesznek említést, addig 1726-ban búzából 519 köblös, árpából pedig 494 köblös a vetésterület. 1743-ban 644 köblös a búzavetés, 1753-ban 1060 köblös, 1767-ben pedig 813 köblös. A búzatermesztés előtérbe nyomulásával fokozatosan veszít a súlyából az árpa jelentősége. Amíg 1726-ban még körülbelül fele-fele volt az arány a két növény között, addig 1767ben a 224 köblös árpavetés hozzávetőlegesen négy az egyhez arányt jelent a búza javára. Általában is megállapíthatjuk, hogy Bihar vármegye területe — a sárréti járás — kiemelkedő helyet foglal el a megye gabonatermelő körzetei között. 9 3 Mindez azonban nem jelentette az állatállomány visszaszorulását, sőt egyenesen azt kell mondanunk, hogy a nagyállattartás a Sárrét falvaiban — így Udvariban is — kiemelkedő jelentőségű volt. Az állatállomány alakulása a XVIII. században 0 4 Év Ökör Tehén Ló Disznó Juh Méhkas 1713 88 89 134 107 907 ? 1726 128 177 206 267 833 ? 1730 115 183 254 135 742 51 1731 125 169 259 97 636 6 1743 36 188 257 106 510 4 1767 68 197 317 389 558 66 (1753-as adat) 89 HBML. IV. A. 1. d. 26. 90 MOL. Conscriptio regicolaris. 1828. 91 HBML. IV. A. 1. d. 26. A kilenc kérdőpontra válaszolják: „Kéczeri szántás után földeink is alkalmasint teremnek." 1728-ban egyébként azt jegyezték fel, hogy egy köböl gabona a háromszorosát adja vissza. (Post unum cubulum Tritici inseminatum très circiter prosperere.) Uo. IV. A. 4. b. 20. 92 1728-ban külön megjegyzik, hogy „Terras praeterea pro inseminandis canabe Turcico Tricitis, aut aliis frustibus non habit". Tehát nincsenek (még) külön kezelt kender- és tengeriföldek. Más sárréti községekben ez korántsem volt így. Vö. DANKÓ I. (szerk.) 1974. 61. 93 Az adatokat fentebb már jelzett összeírások alapján állítottam össze. 94 Az idézett összeírások alapján. Az 1753. évi méhkas adat PANKOTAI L. 1985. 124. 99
