Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 4-5. (Berettyóújfalu, 1986)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Molnárné Mayer Mária: Mutatvány Pesty Frigyes Bihar megyei Helynévgyűjtéséből

NKereki község elöljáróitól. N Váradi járás Szolgabírája — Tekintetes Fráter Ferencz Úrnak N\áradon Tekintetes Szolgabíró Úrnak folyó évi Martus 23

á

n 197 szám alatt kelt tiszti meghagyása folytán a használatul küldött Utasítás szem előtt tartása mellett az utasítás kérdő pontjaira következő Statisticai adatokat szerezvén be — tiszteletteljes jelentését alant írt elöljáróság beterjeszté. Az Utasítás l

í

ő pontjára: Nagykereki tisztán magyar ajkú s reformált vallású község fekszik Bihar megyében, — tartozik a Nváradi járáshoz, — adó tekintetben pedig a Nváradi es. kir. pénzügyi kerülethez. A 2

i

k pontra: A községnek jelenleg csupán ezen egyféle neve él: Nkereki. A 3

i

k pontra: E községnek hajdanában, — de olly régen, hogy az év száma ki nem tehető, — ezen elnevezése volt: „De curru", melly elnevezést a hajdan itt létezett, de curru nevű apátságtól vette; későbben esmét még é neve élt a községnek: „Nagy Kerek", — e nevét a \l'

k század elején egy nádas ingoványal körülvett, s a Bocskay István fejedelem korában némű jelentőséggel bírt, s lakott vártól kapta, különben a hely megülése a régiség homályában vész el. így lett később Nkerek elnevezésből Nagy Kereki. Megemlíttetik itt, hogy Bocskay István fejedelem itt lakta korában Nkereki mező város volt, ezt látszik igazolni a községnek mai napig használatban lévő pecséte, mellyen e kör irat olvasható: „N.Kereki váras pecséti 1605." A fönt említett vár Bocskay fejedelem korában hogy nem csekély jelentőséggel bírt, levéltári adatokból kitetszik hogy Bocskay fejedelem idejében a nádas ingovánnyal körített vár a német ellennel daczolt, mutatja ezt a vár körül máig is meglevő 7. halom, melly magyarok s németek sírhalmait képezi. Ezen halmok mind egyike bizonyos nevet viselt, melly halom nevek közzül csupán egy a most úri lak' — hajdan várhoz legközelebb eső „varjas" halom ösmertetik. A A'

k pontra: Nkereki község legkorábban 1605 ben említtetik, mint város. Az 5

i

k pontra: Hogy Nkereki honnan népesíttetett? tudni nem lehet. — A 6

i

k pontra: A felelet már a 3

í

k pont alatt megtétetett. A 7

i

k pontra: A község határában előforduló többi topographiai nevek, mint például a mező, düllő halom, sat, elnevezésére beszerzett adatképen csupán a jelentékenységgel bíró egyes határ vagy halmok nevét tüntetjük elő, — nem látván a fontos statisticai ügyre nézve szükségesnek illyetén határ neveket: kígyós halom, dúsnak és ország út talo sat megnevezni miután különösebb jelentőséggel nem bírnak. A határ düllők sat. elnevezése között, különösen ezek méltók a figyelemre: Éva akla, Éva sárja, Éva halma, Ádám puszta. A nép rege szerént az állíttatik, miszerént hajdan Krisztus születése előtt a valódi paradicsom itt lett volna s első szülőink nevéről vették elnevezési eredetüket, — de ez megczáfoltatik a szomszéd Henczidán beszerzett adatokból, a hol szintén illy nevezések ottan is megvannak, ott ugyanis az állíttatik : hogy igen régen e környéken Bencze Éváról történtek a fenti elnevezések. — Van egy tó a nkereki határ szélén Bors községhez kebelezett Zomlin puszta közelében ezen hajdan ingovány láp most kiszárat tó Hergott nevet visel, erről az mondatik, hogy magyarosított nevét onnét vette, midőn Bocskay a németeket megverve Bors községe felé kergette volna azon vizes lapályos helyen, melly mint mondók a kereki határ szélén esik, — a német csapatok egy része a lápba sülyedezvén, kiabálták: Herr Gott ! Ezen elnevezések: Barátok ere, — sz:péter ere, — sz: péter sziget a hajdan de curru apátság klastromát körített ér és a mellette lévő szigeteket képezte, mellyeket a barátok hihetőleg magok neveztek el a mai napig is fenn lévő elnevezésekkel. — végre Hajdú 228