Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 4-5. (Berettyóújfalu, 1986)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Zsúpos Zoltán : Dokumentumok és cikkek a Bihari Független Kisgazdapárt megalakulásáról
— Tetszik látni, ilyen a Böjti Közmívelődési Egyesület. Még csak azt sem engedik meg az uraink, hogy legalább szavazati jogunk legyen. Tíz-tizenkét holdas, adót fizető, hat iskolát végzett gazdáknak nincs szavazati joga..." „— Azt mondják, legyünk csak csendben és legyünk boldogok, hogy éhen nem veszünk, mert hiszen itt még a cigánynak, az öreg Vak Karinak is van földje, háza. Nem tudják megérteni, hogy csak fillér nélkül vergődünk mi földesgazdák is és csak csellődünk a mostani szomorú világban... — A legnagyobb baj, hogy senki nem jön segítségünkre, hogy értékesíteni tudjuk, ami kicsink van. Olcsóért adunk, drágáért veszünk." „— Alig van gazda a községben, aki ne lenne tele adóssággal. A bank meg 16°/ 0-ra adja a kölcsönt, meg zálogra. Mindenki beszél már és mindenki panaszkodik. Őszinte ez a panaszkodás. — Lámpást elibénk, világos lámpást — szólal meg az asztal végén egy öreg gazda. — Mi is emberek akarunk lenni. Csendben ül az asztal mellett egy bőrkabátos fiatalember. Nagy Lajos, a község református tanítója. Érmelléki fiú, három hónapja tanítóskodik a községben. Ő a vezér itt és elnök a körben. Mint diplomás tanító volt csendőr, Debrecenben zsákos napszámos, Sárándon részes arató, néhai Nagyatádi egyik bizalmas embere. Nagy a baja itt a községben. Tele akarni akarással, azzal, hogy életre lendítse a község életét, művelhesse, taníthassa a gazdákat, de minden lépése előtt az emelt akadály. Ő keltette életre a kört is egyesítve a régi gazdakört és a régi közművelődési egyesületet, hogy a község lakosságának kultúráját fejleszthesse. — Bogy közös akarattal vihessünk egy követ árva nemzetünk újraépítéséhez — mondja lelkesedéstől lobogó szavakkal. Nagy Bélát a község jegyzőjét, hiába instálta ő is, a gazdák is, hogy kaphassanak helyet a körnek a községházán, az ott üresen álló egyik szobában, ahol köri életet élhetnének, a jegyző elutasította a kérést. És amikor a közgyűlés elé került az ügy, 17 képviselő testületi tagot kiküldött a jegyző a tanácsteremből azzal, hogy azok nem szavazhatnak a kérdésben, mert érdekeltek. És a bent maradt hárommal leszavaztatta az instanciát." A hólabda szervezkedés eredményesnek mutatkozott, 1930 elejére Bojt, Kismarja, Váncsod. Hencida, Nagykereki, Bedő valamint Biharugra és környéke parasztsága mozgolódott. Ezért is írták a Bihar 1930. február 13-i számában: 6 „Azok a mozgolódások, amelyek most felütötték fejüket, súlyos ellentétbejutnak politikailag Nagyatádi Szabó István elgondolásával. Új kisgazdapártra semmi szükség. A régi Nagyatádi gárda méltóan képviseli a falu érdekeit a törvényhozásban, s éppen a mezőgazda rétegeknek kell éberen ügyelniük arra, hogy soraikat szélsőséges mozgolódások meg ne bonthassák, mert ha van társadalmi réteg, amelyikre igaz az a mondás, hogy széjjel szakadozva bontott kéve módjára játszhat a szél az erőkkel, úgy az a kisgazda társadalomra érvényes leginkább." A bihariak az ország más részén megkezdődött kisgazda-szervezkedéseket az újságok beszámolói alapján kísérték figyelemmel, majd a személyes kapcsolatfelvételre került sor. Az 1930 márciusában Budapesten megrendezett országos kisgazdagyűlésen Nagy Lajos is felszólalt. Szabó Pál, aki már 1929 tavaszától kapcsolatban állt az Előőrssel, annak lapjain cikkekben számolt be abihari települések helyzetéről. 1930. március 29-én jelent meg\Határszélifalvak a nyomorúság pergőtüzében, 7 majd április 26-án Néhány szó a községek háztartásához 8 című írása. Nagy Lajos és Csizmadia Lajos, vagyis a későbbi pártigazgató és az elnök csak 1930 májusában kerültek kapcsolatba, ennek eredményeként azonban felgyorsultak az események. Először Csizmadia Lajos kereste meg levelével Nagy Lajost. 9 6 Bihar, 1930. február 13. 7 Előőrs, 1930. március 29. 8 Előőrs, 1930. április 26. 9 Kézzel írt levél a Bihari Múzeumban őrzött Bihari Nagy LLajos-hagyatékból.
