Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 4-5. (Berettyóújfalu, 1986)

RÉGÉSZET — ARCHAEOLOGIE - Kalicz Nándor—Raczky Pál: Ásatások Berettyóújfalu-Herpály neolitikus és bronzkori tell-településén 1977—1982 között. I. Újkőkor (Neolitikum)

SZINTEK 1-3 8 •o: Leégett házak 1, 3, 4/A Leégett hazak 5, 5/A, 6,6/A, 9/A 10/A, 11/A, 12/A Leégett házak 5/B

( 6/B, 7, 8,9, 10, 11, 12 Le nem égett házak padlómaradványai 13, 14, 15,16 BRONZKOR UJKŐKOR 0 lm 1 1 1 I I I 3. kép. Vázlatos rétegtani ábra, amely a herpályi teli-település teljes rétegsorát és időrendi fázisait mutatja be E szint alsó részét meghatározó házak erősen szétroncsoltak, ide sorolhatók az 5., 5/a, 6., 6/a, 9/a, 10/a, 1 l/a, 12/a házak, illetve házrészletek, valamint néhány számozatlan, házra utaló padlóroncs. Ezt, a telep jelenségeiben átmeneti időszakot a leletanyagban is ki lehet mutatni. így például a 7. szint felett lévő horizontra jellemző vörös-fehér festés itt kisebb arányban található, ugyanakkor jelentős hányadot képez a vékony fekete vonalas, sávos festésű kerámia. Tulajdonképpen a 7. szintben figyelhető meg a herpályi kultúra korábbi (klasszikus) fázisából a fiatalabb fázisba való átmenet. A 8. szint a teli-település „nagy égési horizontja", amely az általunk feltárt minden felületen és a korábbi ásatásokon is jelentkezett. Ebben az építési szintben rendkívül sok ház igen sűrűn állt egymás mellett, ezért ezek omladéka szinte a teli teljes felületét beborította. A 8. szint objektumait 265—340 cm között, nem mindenütt egyenletes vastagságú rétegben 69