Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 4-5. (Berettyóújfalu, 1986)

RÉGÉSZET — ARCHAEOLOGIE - Kalicz Nándor—Raczky Pál: Ásatások Berettyóújfalu-Herpály neolitikus és bronzkori tell-településén 1977—1982 között. I. Újkőkor (Neolitikum)

Kalicz Nándor—Raczky Pál Ásatások Berettyóújfalu-Herpály neolitikus és bronzkori teli-településén 1977—1982 között I Űjkőkor (neolitikum) 1977-ben a magyar—szovjet régészeti együttműködés keretében egy olyan kelet-ma­gyarországi többrétegű település ásatását vette tervbe az MTA Régészeti Intézete, amelynél jelentős településtörténeti megfigyelésekre lehetett számítani a neolitikum és a bronzkor idő­szakából. A korábban több helyen is végzett kis volumenű próbaásatásokon megismerhettük ugyan az alföldi őskori többrétegű teli-települések vertikális stratigráfiáját, de pontos, átte­kintő településszerkezeti képet ezek során nem kaphattunk. Ezen túlmenően az is lényeges szerepet játszott választásunkban, hogy ásatásra kijelölt lelőhely egy jelentősebb földrajzi egység hosszabb őskori fejlődését képviselje. Ilyen előzetes meggondolások után esett a vá­lasztás a Berettyóújfalu városától keletre, a Szentpéterszegre vezető műút déli oldalán fekvő herpályi teli-településre (1. kép). E teli-telep a késő neolitikus herpályi kultúra névadó lelő­helye, amely méreteivel kiemelkedik a bihari Berettyó-völgy hasonló teli-telepeinek sorából (7. kép). A korábbi szondázó jellegű feltárások alapján biztosan tudtuk, hogy itt a kelet-dél­kelet-alföldi kora és középső bronzkor szerény rétegsorai is megtalálhatók (hatvani-otto­mányi és gyulavarsándi kultúra). E lelőhely feltárását 1977 és 1982 között végeztük, s mint­egy 600 m 2-es felületen kaptunk betekintést a teli rétegsorába. 1 Ilyen volumenű ásatás korábban nem volt egyetlen magyarországi teli-telepen sem, így a herpályi lelőhelyen tett megfigyeléseink igen jelentősek, s az első komoly település- és gaz­daságtörténeti következtetésekhez szolgálhatnak alapul. A következőkben Herpály feltárásainak főbb eredményeit foglaljuk össze a mono­grafikus feldolgozás előtt, hogy ezzel megfigyeléseinket minél előbb szakmai közkinccsé te­hessük. Beszámolónkban az előzetes jelentés által meghatározott korlátok miatt nem töre­kedhettünk az ásatások teljes kiértékelésére, a feltárt leletanyag részletekbe menő ismerteté­sére, továbbá a folyamatban lévő interdiszciplináris kutatások eredményeinek bemutatására sem. I. KUTATÁSTÖRTÉNET A herpályi teli-településről származó első régészeti adatok a múltszázad második feléből származnak. A lelőhelyről néhány leletet ajándékozott ekkor a Tardy család a Nagyváradi Múzeumnak. 2 Az első ásatásokat Zoltai Lajos és Sőregi János végezte 1921—22-ben. 3 Az 1 Előzetes ásatásijelentések: Arch. Ért. 105 (1978) 271; 107 (1980) 271 ; 108 (1981) 260; 109(1982)294; Rég. Füz. 31 (1978) 6—7; 32 (1979) 6—7; 33 (1980) 7; 34 (1981) 4—5; 35 (1982) 5—6; Mitt. Arch. Inst. 8—9 (1978—79) 1980, 157—159; 10—11 (1980—81) 211—214. 2 Sz. Máthé M.: Rómer Flóris bihari munkássága. A bihari útinapló. DMÉ 1974, 318. 3 Sz. Máthé M.: Berettyóújfalu környékének története az őskorban. Berettyóújfalu története. (Szerk.: Varga Gy., Berettyóújfalu, 1981) 17—18; Korek J.—Patay P.: A Herpályi-halom kőkorvégi és réz­kori települése. Fol. Arch. 8 (1956) 23. 63

Next

/
Oldalképek
Tartalom