Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 4-5. (Berettyóújfalu, 1986)

TERMÉSZETTUDOMÁNY — NATURWISSENSCHAFTEN - Kovács Gábor: Madártani megfigyelések a Hosszúpályi, Konyár és Esztár környékének szikes tavain (1969—1984)

\ Kovács Gábor Madártani megfigyelések Hosszúpályi, Konyár és Esztár környékének szikes tavain (1969—1984) 1969 tavaszán elkezdett megfigyeléseim folyamán a szikes tavak egész sorát vizsgáltam Bihar megye keleti és északi részén. Különösen sokat foglalkoztam a Konyár, Hosszúpályi, Esztár községek határában található szikesekkel. (Kovács, 1975, 1982). Ezen kívül rendszeresen jártam Nagykereki, Bojt, Kismarja, Derecske, Sáránd, Pocsaj környékét is, ahol a száraz szikes legelök, időszakos vízállású szikes mocsárrétek, mocsarak, erdők vizsgálata mellett külön foglalkoztam a régi vízfolyások medre helyén kialakult mocsarakkal és savanyú sásrétekkel. 1982 óta elkezdtem Berettyóújfalu, Váncsod, Mezőpeterd szikeseinek kutatását is, a tervezett védetté nyilvánítás előkészítéséhez. Az eddigi eredmények alapján több értékes területet védelemre javasoltam. A védetté nyilvánítási eljárások két szakaszban történtek. Megyei természetvédelmi terület lett a Sándoros melletti Nagy-Fehér-tó, Konyári-Sóstó három szikes tava és mocsara, valamint az Esztár határában található Sziksós-tó. 1983-ban Nagykereki és Bojt sásrétjeit helyezték védelem alá. Másfél évtizedes vizsgálataim eredményeivel indokolva 1982-ben javaslatot tettem a Nagy-Fehér-tó megyei természetvédelmi terület országos jelentőségű védett területté való átminősítésére. Jelen tanulmányomban részletesen ismertetem ezt a tavat, majd a többi, fontosabb szikes tó madárvilágát mutatom be. Munkám végén az ismertetett tavak fészkelő és átvonuló madarainak teljes listáját közlöm. Minthogy 1974 óta a Hortobágyon is rendszeresen kutatom a madárvilágot, egyes fajoknál utalok a madárral kapcsolatos hortobágyi megfigyeléseimre is. 1. Nagy-Fehér-tó ( Hosszúpályi) 1975-ben írt dolgozatomban igen részletesen ismertettem a terület növényzetét, madárvilágát. 1980-ban újabb tanulmányban számoltam bc a szikes legelő víztározóvá való átalakítása (1978) óta bekövetkezett változásokról (Kovács, 1982). 1981-től kezdve olyan feltűnő, nagymértékű változás zajlott le a fészkelő és az átnyaraló madárvilág összetételében, annyi új, korábban itt soha nem látott faj jelent meg, hogy indokolt folytatnom a tájátalakulás okozta pozitív változások bemutatását. A továbbiakban az egyes évek jellemzését adom közre. 1980 A rendkívül csapadékos nyár során a Tiszántúl számos pontján súlyos ár- és belvízkárok jelentkeztek. A Hortobágyon és Bihar több körzetében (Hosszúpályi, Bedő) vésztározás is történt. így került sor július—augusztusban a tározóvá alakított Nagy-Fehér-tó teljes feltöltésére (kb. 3 millió m

3 vízzel). Augusztusi bejárásaim során az egész területet teljesen elöntve találtam, csupán a legmagasabb löszhát keskeny gerince maradt szárazon. A 4 vöcsökfaj, a nagy tömegű vadréce, 5