Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 4-5. (Berettyóújfalu, 1986)

IRODALOMTÖRTÉNET — LITERATURGESCHICHTE - Bakó Endre: Kollányi Boldizsár arcképéhez

Bakó Endre Kollányi Boldizsár arcképéhez „Egy öl magas volt épp a testem" — írja egyik versében magáról a daliás termetű, lobogó kedvű Kollányi Boldizsár, akiről legújabban Király István adott rövid, de pontos jellemzést. „Idegen volt ez az ember is az adott világban, jókais regényhős a számító józanok között. A polgári radikalizmus eszmevilágától a természeti jog, az evolúció, a biológiai determináltság gondolataiból, s a hagyományos magyar negyvennyolcas nacionalizmusból olvasztott ő egybe a maga számára egy sajátosan eklektikus világképet... sparasztságra építő kispolgári demokráciát."

1 Juhász Gyula tanúsága szerint „Kollányi Ady legjobb barátai közé tartozott. Mérnök volt és nem közönséges ember. A magyar szociológia egyik úttörője, radikális politikus, természetfilozófus, nagy nőbarát... Ady jobban szerette és többre tartotta, mint legtöbb költőtársát."

2 Dutka Ákos — aki szintén közeli barátja volt Kollányinak — emlékezete több elidegenítő mozzanatot tartalmaz, de az Adyval való szoros barátság és kölcsönös rokonszenv tényét megerősíti: „Feltűnt körünkben Kollányi Boldizsár kataszteri főmérnök, lelkes, de zavaros elméletű forradalmár. Adyval összebarátkozik. Csodálatos módon hamar közelférkőztek egymáshoz. Kollányi azok közé a ritka emberek közé tartozott, akit Ady a szívéhez eresztett, bizalmával tüntetett ki, s akinek sokszor megnyilatkozott: magyarok voltak... Góg és Magóg fiainak ivadékai."

3 Kollányit eredetileg Kápli Boldizsárnak hívták. Szombathelyen született 1874. március 15-én. Apja Kápli Antal községi bíró, anyja Fejes Terézia.

4 Az édesanyja korán elhunyt, három gyereket hagyott félárván. Kollányi tanulmányait a polgári iskola elvégzése után a szombathelyi államilag segélyezett községi polgári és középkereskedelmi iskolában folytatta, 1894-ben tett jó rendű érettségit.

5 Húszéves volt tehát, s hogy az iskolában is vezéregyéniség1 Király István: Ady Endre. (Bp. 1970.) I. 596—597. 2 Juhász Gyula: Ady és A Holnap. In: Ady Múzeum I. Újabban: Juhász Gyula válogatott művei. (Bp. 1981.) 823—831. 3 Dutka Ákos: A Holnap városa. (Bp. 1955.) 180. 4 A szombathelyi római katolikus plébánia 699/924. sz. anyakönyvi kivonata a kereszteltek anyakönyvéből IX. köt. 127. lap, 1874. év márc. 15. nap. Kollányi tehát azon a napon született, apja Kápli Antal sartor, anyja Fejes Terézia, a keresztszülők neve Horváth Boldizsár és Lederer Anna. Az Észrevételek című rovatban ez áll: „Nevét Kollányira változtatta a belügyminiszter 72 911/1897. sz. rendeletével 773/97." A kivonat kelte 1924. okt. 20. 5 18. sz. Középkereskedelmi iskolai záróvizsgálati érettségi bizonyítvány. Kápli Boldizsár, ki született Szombathelyen, Vas megyében 1874. márc. 15-én róm. kat. vall. miután az előírt tanfolyamot, éspedig a polgári iskola IV. osztályát Szombathelyen, a kereskedelmi iskola I—

III. osztályát ugyancsak Szombathelyen a polgári iskolával kapcsolatos államilag segélyezett községi középkereskedelmi iskolában elvégezte s szabályszerű erkölcsi magaviseletet tanúsított, az alulírt bizottság előtt érettségi zárvizsgálatot tett következő eredménnyel: Magyar nyelv és irodalomból jó, német nyelv és irodalomból elégséges, kereskedelmi számtanból jó, könyvviteltanból és levelezésből jó, áruisme, vegyi és mechanikai iparműtanból jó, váltó és kereskedelmi jogból jó, nemzetgazdaság-, pénzügytan és pénzügyisméből jó, történelemből jó. A tanfolyam többi tárgyaiban következő előmenetelt tanúsított: vallástanban jó, francia nyelv- és irodalomban elégséges, földrajzban jó, mennyiségtanban elégséges, természettanban jó, vegytanban jeles, kereskedelem-isme és irodai munkában jó. A fentiek szerint a szabályszerű követelményeknek jól megfelelvén, őt a gyakorlati életpályákra érettnek nyilvánítjuk. Erről neki a szombathelyi középkereskedelmi iskola pecsétjével és saját aláírásunkkal ellátott jelen bizonyítványt kiadjuk. Kelt Szombathelyen 1894. évi június 23. Aláírások.