Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 4-5. (Berettyóújfalu, 1986)

NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Tarsoly László: Körösszakál földrajzi nevei

Községi erdő (-be) (e.). Régen telepített akácerdő. A külterület több részén is megtalálható. (38.) Községi legelő (-re) (1.). A Sziki legelőhöz közel eső terület elnevezése. (39.) Lapos (-ra) (ter. sz.). A községtől É-ra lévő kisebb terület. Ma szántó, régen „ajjas föüd" volt. (40.) tMalom dűlő (-re) (ter. btr.). A falutól D-re a Sebes-Körösig húzódó terület elnevezése. Az adatközlők egyike sem emlékszik itt működő malomra. Ma már szinte teljesen beépült terület. Mivel a falu régi belterületéhez is közel feküdt, gondolhatunk régen itt működő szárazhalomra is. (41.) Mártonffy-tanya (-ra) (ter.). A falutól D-re, a Nagytelek és a Malom dűlő között elhelyezkedő tanyahely. 1945 előtt lakott volt: ház, cselédház, kulcsárház, istállók, ólak álltak itt. Ma már csak egy ház áll, a többit lebontották. (Hnt. 1926: Mártonffytanya: 1933 : Mártonffytanya.) (42.) Nagy-Bunda (-ba) (ter. sz.). A Sebes-Köröstől D-re, a község D-i határánál elhelyezkedő terület elnevezése. Árok választotta el a Kis-Bundától. (43.) Nagy-kút (ku.). A falutól É-ra lévő régi gémeskút elnevezése, ma már szivattyús kút. (44.) Nagy-tag (-ra). L.: Nagytelek. Nagytelek (-re) (ter.). A Malom dűlő mellett elhelyezkedő rész neve. Jó része ma már beépített. Nagy-tag elnevezés is általános. (Tag. térk. 1885.: Nagytelek.) (45.) Nagytóti-határcsatorna (csat.). A község és egyben a megye D-i határát jelölő, mesterségesen épített csatorna, a Holt-Sebes-Körösből ágazik ki. (MFT II. HBm. 33.) (46.) Nagytóti-puszta (ter. sz.). A Sebes-Köröstől D-re, Magyarhomorog külterületéről áthúzódó terület neve. 1920 k. itt osztottak földet a község lakóinak. A Tőti-rész, Nagytőti-rész elnevezések ugyanazt a területet jelentik. Ez a több mai község területén is áthúzódó határrész egy régen elpusztult falu területét jelöli. Tóti falut először egy 1284/410-es oklevélben említik, a közeli Csehi falu határjárásakor. A XVI. században pusztult el, és pusztaként olvadt be a környező falvak területébe. {Győrff y I. 677.; Jakó 370.) (47.) Nyári-zug (-ra) (ter. sz.). A Csente-ér fordulójánál lévő terület neve. 1945 előtt az urasági csorda legelője volt. (48.) Orgován-dűlő (-be) (ter. sz.). A Csukáti-dűlő melletti kisebb terület elnevezése. (Kb.: 30 kh.) 1945 után „Orgován Jóska" kapott itt 4 kh földet, amely igen rossz minőségű volt. A falu lakói az ő neve után nevezték el a tágabb területet is. A jelentésbővüléssel kialakult elnevezés eredetére már csak az idősebbek emlékeznek. A név eredete az orgovány—'lapály, sík tér' köznévhez is köthető. (MTESZ 11.1091), de a faluban ezt a szót és ilyen értelmű jelentését sem ismerik. így biztosabb a családnévi eredet. (49.) Orgován-zug (-ba) (ter. sz.). A Csukáti-dűlő D-i részén elhelyezkedő Orgován-dűlő része, melyet határárok vesz körül. (49.) Petlendi-dülő (-be) (ter. sz.). A község belterületétől D-re, a Sebes-Körösig húzódó terület elnevezése. Téves ejtéssel Peklendi-dűlőként is használják az idősebb ittlakók. (Tag. térk 1885.: Petlendi-dülő.)Hasonló elnevezésű területet találhatunk Magyarhomorog DK-i határában, amely terület valamikor összefüggő volt az itt említett dűlővel, csak Körösszakái és Magyarhomorog határainak kialakulása után más elnevezések is beékelődtek közé. Az öszszefüggő Petlendi-dűlő (helyesebben határrész) egy elpusztult falu emlékét őrzi. Petlend falut 1275 körül említik először, és évszázadokon keresztül fennáll. A XVII. században pusztult el, és akkor olvadt be a környező falvak határába, mint pusztatelepülés. (Györffy 1. 654. ; Jakó 320.; Csánki I. 622.) (50). Petlendi-tanya (-ra) (ktr.). A Petlendi-dűlő K-i részében a közút és a Sebes-Körös közötti terület elnevezése, ahol ma a tsz gépállomása és telephelye van. (51.) Pintye-zug (-ra) (ter. sz.). A község csordalegelőjének része volt. A falu Ny-i határa és 278