Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 4-5. (Berettyóújfalu, 1986)

NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Zsúpos Zoltán: „Szépen legel a Marosi gulyája..." — Folklór és valóság

lesz. 1825-ben következett Hermina, 1827-ben Juliana, 1830-ban Emília, aki a tíz évvel korábban meghalt gyermek után kapta a nevét, végül Ida zárja a sort 1836-ban. Mivel a családfő református, felesége pedig katolikus vallású volt, a reverzális szerint a leányok is katolikusok lettek. Osváth is már a szájhagyomány alapján jegyezte fel: „Marosi Lászlóról beszélik, hogy oly nagy kálvinista volt, miszerint cselédfogadási próba is az volt nála, tudja-e az ajánlkozott a zsoltárokat énekelni? Marosi is adományozott a debreczeni ref. főiskolának."

2

1 A berettyóújfalui református egyház jegyzőkönyvei szerint egész életében nagylelkűen támogatta egyházát.

2

2 1834-ben létesített alapítványából kiderül, hogy már 1817-ben 1000 forint kamat nélküli kölcsönnel pótolta „a Tornyok fellyebb emelésére meg kívántatott" költségeket, sőt 200 forint visszafizetéséről lemondott. 1834-ben úgy rendelkezett, hogy a még hátra lévő 400 forintot 20 esztendőn át adják ki „bátorságos helyre" kamatozni, és az így létrejövő 1209 forint „el enyészhetetlen fundusa légyen a Szent Ekklésiának". Azután is „akár két, akár négy, akár kevesebb részben" törvényes kamatra kiadhatják a pénzt, és a kamatot évenként felvehetik, de azt „semmi szín alatt más végre, hanem egyedül a Kántor fizetése pótlására lészen csak szabad fordítani".

2

3 Alig telik el néhány év, és 1839-ben ismét felbukkan a neve. Ekkor készítették a templom orgonáját, aminek költségeit döntően ő viselte.

2

4 Az orgona elhelyezéséhez a templomban jelentős belső átépítésre volt szükség. Az orgona alapjához az anyagot a herpályi Csonkatorony már erősen romos állapotban lévő északi tornya szolgáltatta, amit Marosi 1840. március 23-án ajánlott fel: „Felolvastatott ... Tábla Bíró Tekintetes Marosy László Úrnak azon levele, melyben az úgy nevezett Klastrom ledűlt részének tégláit Ekklésiánk szükségei pótlására ajánlani méltóztatott."

2

5 1840 karácsonyára be is építették az elkészült orgonát, és határozatot hoztak annak ünnepélyes „felnyitásáról" : „Itt méltóképpen tekintetbe vétetett, hogy Tábla Bíró Tekintetes Marosy László Úr — mint Orgonánkra nézve is első rangú jótevő — most — hoszszú útra indulván — távol van; de biztatván mindnyájunkat az az édes reménység hogy tisztelt Tábla Bíró Úr Karátson Innepekre haza érkezénd azonban Orgona-Művész Urat is tovább itt tartóztatni nem akarván határoztatott : Nyittasson fel Orgonánk ünnepélyesen folyó Dec. hó 27

ke

n dél előtt 10 órakor tartandó közönséges isteni tiszteletünk alkalmával; hogy a köz óhajtás orgonánk megszóllalása iránt, minél előbb teljesüljön."

2

6 Az orgona hangzásában azonban valami hiba lehetett, mert 1841. március 12-én egy jelentés született: „Előadta a Prédikátor, hogy Orgona Művész Úr a minapi Musika mesterek által tett észre vétel, s akkori meghagyatás szerént a közelebbi Vasárnapra elkészítenek, s akkorra mind az Elöljáróság aminél több számmal lehető megjelenése kívánatos lenne, sőt Tábla Bíró Tekintetes Marosy László Úr is —- mint akinek jelenlétekben téttetett a minapi orgona vizsgálás — tisztelettel kéressék meg : hogy Vasárnap reggeli isteni tiszteletünkre népesebben 2

1 Osváth Pál 1875. 270. 2

2 Marosi adományairól sűrűn tudósít bennünket a berettyóújfalui református egyház Presbiteri jegyzökönyvének 1. kötete. — A berettyóújfalui református egyház lelkészi hivatalának tulajdonában. 2

3 Presbiteri jegyzőkönyv 1. kötet 1830—1843. 1834. március 6. 26—28. (A továbbiakban Presb. jegyz. 1.) 2

4 Presb. jegyz. 1. 1839. február 4. 96. 2

5 Presb. jegyz. 1. 1840. március 23. 111. 2

6 Presb. jegyz. 1. 1840. december 20. 119. 260