Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 4-5. (Berettyóújfalu, 1986)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Zsúpos Zoltán : Dokumentumok és cikkek a Bihari Független Kisgazdapárt megalakulásáról

Zsúpos Zoltán Dokumentumok és cikkek a Bihari Független Kisgazdapárt megalakulásáról Az utóbbi időben megnőtt a Független Kisgazdapárt

1 indulására irányuló érdeklődés. Egymás után jelentek meg tanulmányok, cikkek, visszaemlékezések, melyek újabb adatokkaljárultak hozzá az események hiteles feltárásához.

2 Ezt a folyamatot szeretnénk folytatni eddig ismeretlen dokumentumok közzétételével, a korabeli sajtó néhány cikkére is ráirányítva a figyelmet. Az eddigi kutatás a kisgazdamozgalom gazdasági-társadalmi hátterét megfelelően bemutatta, ezért azt most nem részletezzük. A világgazdasági válság következményeként fellendült kisgazdamozgalmak között a legnagyobb politikai aktivitást kifejtő tiszántúli parasztság szervezkedésének három jelentősebb góca alakult ki: Békés, Bihar és Hajdú megyében. A békési és a bihari csoportosulás önálló ellenzéki párt megalakítására törekedett, a hajdúsági viszont ellenezte a politikai szervezkedést.

3 1929-ben Bojton és a vele szomszédos településeken Bihari Nagy Lajos, Biharugrán Szabó Pál vezetésével indították meg az úgynevezett hólabda szervezkedést.

4 A parasztok felkeresték barátaikat, rokonaikat, ismerőseiket, hogy megnyerjék őket a mozgalomnak, majd azok is elindultak a további szervezésre. Bojton egyesítették a jobbmódúakat tömörítő Gazdakört a szegényebbek Olvasókörével, s az így létrejött Közművelődési Egyesület keretében tevékenykedtek. A község vezetői elutasították kérvényüket, melyben egy használaton kívüli helyiséget kértek a községházán. A kiélezett helyzetben a lakosság meghívására Bojtra érkezett Bakos Ákos, Az Est kiküldött munkatársa, aki a lap 1930. január 24-i számában A gazdag szegények falujában címmel számolt be tapasztalatairól.

5 Érzékletes leírásában részletesen ismertette a parasztság helyzetét és problémáit. Hangulatukról az alábbi idézetek tanús kodnak : „Azt mondják, kultúrát a falunak ? Mi is tudjuk ám, ha meg nem nagyon tudjuk, de érezzük, mi az a kultúra, a műveltség, a tudás. Éhesek vagyunk, uram, mi is a kultúrára, de így kell élnünk. 1 A párt nevét különbözőképpen használták: Előőrs, 1930. május 24.: Biharmegyei Kisgazda és Földmíves Párt, Magyar Föld, 1930. június 8. : Bihari Kisgazda, Földmíves Párt, Előőrs, 1930. június 14.: Bihari Kisgazda és Földmívelő Párt, Magyar Föld, 1930. június 22.: Bihari Kisgazdapárt, Biharmegyei Kisgazda és Földmíves Párt, Magyar Föld, 1930. június 29.: Biharmegyei Független Kisgazdapárt. 2 Vida István: A Független Kisgazda Párt 1930. évi békési programja. = Történelmi Szemle, 1967. I. sz. 76—-100. — Bakó Endre: Adalékok és források a Független Kisgazda Párt Bihar megyei történetéhez 1930—1933. = Tanulmányok és források Hajdú-Bihar megye munkásmozgalmának történetéhez. (Debrecen, 1977.) 141—163. — Vigh Károly: Tildy Zoltán életútja (1889—1961). Szeghalom történelmi, néprajzi és földrajzi tanulmányok. (Szeghalom, 1979.) 329—417. — Tóth Gábor: Ellenzéki politikai mozgalmak a Tiszántúlon a harmincas években 1929—1939. (Budapest, 1982.) Talpassy Tibor: Bajcsy-Zsilinszky és a Kisgazdapárt. = Kritika, 1982/7. 22—23. — Vida István: Bajcsy-Zsilinszky Endre és Tildy Zoltán levélváltása 1930 decemberében. = Kritika, 1983/1. 20— 23. — Sebestyén Sándor: „Honfoglaló útra" Bajcsy-Zsilinszky Endre bihari kapcsolatai. = Debreceni Szemle 1983/1. 103—112. 3 Tóth Gábor: i. m. 39. 4 Bihari Nagy Lajos: Visszaemlékezése a Bihari Múzeumban. 5 Az Est, 1930. január 24. 5—6. 237