Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 4-5. (Berettyóújfalu, 1986)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Nyakas Miklós: A Báródság nemessége a XIX. század elején

Az agilisek tehát mind gazdasági, mind pedig közigazgatási-bíráskodási téren igyekeztek magukat a jobbágyoktól megkülönböztetni és a helyzetüket a nemességéhez közelíteni. Minden esetben állításuk legfőbb indoka az volt, hogy az általuk birtokolt föld nemesi természetű. A Katona családra visszatérve láthattuk, hogy ők egyenesen ötszáz éves agilisi múltra hivatkoztak. Nem így vélekedett viszont a kisbáródi kommunitás 1815-ben a szolgabírónak küldött jelentésében. Szerintük a Katonák „sem Nemesek, sem pedig Nemesi Funduson nem laknak, mégis 80 köböl alá való földet és 133 Kaszás allya kaszállórétet bírnak, s azokat minden közteher viselése nélkül használják". A kisbáródiak azt állították, hogy a falujukban honos Katonák őse a közlegelőből fogott fel nyolcköblös szántót, s arra házat is épített. Két fia ugyanígy járt el; az egyik tíz-, a másik egyenesen tizennégy köblös szántót hasított ki ugyancsak közösből, s arra mindketten házat építettek. Mindezt azért tehették meg, mert „az első Insurrekcióig a Helység bírái és Elöljárói" voltak.

3

6 Példáinkat még tovább sorakoztathatnánk, de feleslegesnek érezzük, hiszen a fentiek is bizonyítják, hogy az agilisek megrendszabályozása sem érte el célját, arról pedig végképpen nem tudunk, hogy a nemességbizonyításra kötelezett, de addig ténylegesen nemesi jogokat gyakorlók közül valaki is jobbágysorba került volna.

3

7 3

6 Uo. IV. A. 1. b. F. V. No. 235. 1815. A kisbáródi kommunitás a szolgabírónak. Kisbáród, 1815. jan. 23. 3

7 A báródsági nemes családok kimutatását a vármegye által kiküldött nemességvizsgáló bizottság kérésére Topái Miklós hadnagy készítette el, s terjesztette be 1806. június 28-án. Gyakorlatilag ez a névsor kerül közlésre, de nem szó szerint, hanem célszerű átalakításokkal. A családnevek mellett a keresztneveket is betűhíven közlöm, lévén román anyanyelvűekről szó. 202