Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 4-5. (Berettyóújfalu, 1986)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Nyakas Miklós: A Báródság nemessége a XIX. század elején
A vármegyei közgyűlés azonban ezt nem volt hajlandó bizonyítéknak elfogadni, mondván, hogy az ilyen kiváltságlevél csak a székely földre érvényes. A bizottság döntése éppen ezért az volt, „hogy ezen Famíliának is szükséges a Produktiora való kényszerítése", azaz személyes nemességének kétségbevonhatatlan bizonyítása. 2 8 Dállyai Mihály Kisbáródon volt birtokos, mégpedig felesége révén, aki Venter lány volt. Egyébként nemrégiben szakadt a Báródságra Erdélyből, közelebbről Fehér vármegyéből. A nemességvizsgálat ideje alatt személyesen nem volt jelen. Helyette a szolgabíró tanúskodott, s előadta, hogy Dállyait idekerültekor a jobbágyok közt írta össze ugyan, de az érintett az erdélyi guberniumtól nemességét bizonyító okiratot szerzett. Többé nem is írták össze, s azóta nemesi szabadsággal él. Az erről szóló okiratokat pedig a Bihar vármegyei Nagylétán lakó bátyjának adta át megőrzés végett. 2 9 A küldöttség ennek az érvelésnek helyt is adott, felszólította viszont Dállyai Mihályt, hogy kérdéses okiratokat a vármegyének megvizsgálásra adja át. A vármegyei bizottság mellett működő kétségbevonhatatlanul nemeseknek tekintett személyekből álló testület összeállította az általuk agilisé^aén tekintett családokat is. Számuk harmincegy volt. Az egyik família azonban — a Gozman -— ebbe nem nyugodott bele, s a vármegye alispánjához írt fellebbezésükben -— amelyet Gozman Gábor, Gozman Salamon és Gozman Koszta terjesztett be — azt állították magukról, hogy ők is kétségtelenül nemesek lennének. Ennek bizonyságára előadták, hogy Gozman Salamon 1791-ben személyesen „insurgált vólt az édes Annya Venter Todora után való birtokára nézve". 3 0 Előhozakodtak egy 1783-ból származó és Kraszna vármegyében kelt tanúvallomási jegyzőkönyvvel is, de a bizottság ebből csak azt állapíthatta meg, hogy a Gozmanok apja, nagyapja, sőt a dédapja is csak azért élhettek „szabadsággal", mert szüntelenül „oláh papságot" viseltek. Igaz ugyan, hogy Gozman Popa Juon 1784-ben Kraszna vármegyében a nemességbizonyítási eljárás során azt állította, hogy az ősük, Gozman Gligor pópa Moldvából származott be Erdélybe, s Moldvában Stefán vajdától nyert nemesi szabadságot. Az alispánhoz beterjesztett, de hivatalból a nemességvizsgáló bizottsághoz került iratban foglalt állításokat ugyan nem vonták kétségbe — a Stefán vajdától nyert moldvai nemeslevél létét sem —, de azt az álláspontot vallották, hogy „az igaz Magyar Országi Nemességnek más kútfejei vágynák", s ezért a famíliát nem lehet az agilisek közül a nemesek soraiba emelni. 3 1 Egyébként rendkívül tanulságos az agilisek közelebbi szem ügyre vétele is, már csak azért is, mert ez a társadalmi réteg félig a nemesség, félig a jobbágyság közt lebegve, szüntelenül kísérletet tett arra, hogy helyzetét a nemességéhez közelítse. A legnépesebb agilis család a Katona família volt Nagybáródról, amely 1806-ban nyolc férfitagot számlált, s agilisi állapotukat kivétel nélkül anyai ágon, a Venterektől eredeztették. Argyilán Mitru Kisbáródon viszont felesége után Katona-részt mondhatott magáénak, s így számítódhatott az agilisek közé. A Kisbáródon lakó Madár Kosztán felesége révén 7c>/?a/-jusshoz jutott, s így agilisnek tekintették. A Nagybáródon lakó Moldován Vaszalia ugyancsak a felesége után bírt Venter- és Kakucsi-birtokot, Szurdás Nyisztor — ugyancsak Nagybáródról — viszont az anyja után mondhatott magáénak Kába-vagyont. Szurdás Gábor szintén Nagybáródról felesége révén lett agi2 8 A Báródságon tehát csak az országos nemességet voltak hajlandók elismerni, legalábbis a beköltözöttek esetében. Nagy Ferenc egyébként felesége révén báródsági nemesi földet mondhatott magáénak. 2 9 Bátyja Nagylétán református pap volt. Uo. 3 0 Ez az érvelés természetesen egyedül az agilisi mivoltukat bizonyította. 3 1 Az erdélyi fejedelmektől származó nemességet tehát a bizottság teljes értékű magyarországi nemességnek tekintette, de a külföldi eredetűt — jelen esetben a moldvait — nem volt hajlandó elfogadni. 199
