Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 4-5. (Berettyóújfalu, 1986)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Nyakas Miklós: A Báródság nemessége a XIX. század elején
Amint fentebb láthattuk, Bihar vármegye nemesi közgyűlése már 1783-ban intézkedett a báródsági kétséges nemesek összeírásáról, s ennek értelmében küldöttséget is rendeltek ki, „hogy a' Báródsági praetendens Nemeseknek állapotját vizsgálná meg", de az még 1803-ban sem adta bejelentését. A deputáció elnöke — Tokody György — ugyan arra hivatkozott, hogy más, terhes hivatala is van, s a kijelölt feladatot ezért nem tudta elvégezni, ugyanakkor viszont bevallotta azt is, hogy mindez „hosszasabb időt kíván". 9 Tokody György minden jel szerint megijedhetett a feladat nagyságától, bár egyéb hivatalbeli elfoglaltságát sem vonjuk kétségbe. A nemesi közgyűlés nem tehetett mást, elfogadta a lemondást, s egyben a báródsági nemesek ügyének vizsgálatára létrehozott bizottság elnökévé Miskolczy Farkas táblabírát nevezte ki, aki e megbízatást el is fogadta, s aki a jelekből ítélve feladatát komolyan is vette. 10 A küldöttség a vizsgálat eredményét négy esztendő után — 1807. szeptember huszonnyolcadikán — nyújtotta be a vármegyei nemesi közgyűléshez. Jelentésükben utaltak rá, hogy az összeírást csak a nemesi insurrekció (1805) és egyéb „Hadakozásbeli Környülállások" megszűnése után tudták csak elkezdeni, s azt 1806. június huszonnyolcadikán és huszonkilencedikén a következő módon folytatták le. Első dolguk volt bekérni a báródsági nemesek hadnagyától, ifjabbik Topái Miklóstól a Báródságon lakó nemesek és agilisek névsorát A Topái Miklós által összeállított névsor az adott állapotot rögzítette, hiszen feladata nem az volt, hogy a nemesi jogok gyakorlásának törvényességét állapítsa meg, hanem az, hogy rögzítse azon személyeket, akik magukat nemeseknek és agiliseknek tartják. 1 1 Ezután a vármegye által kirendelt küldöttség, amely ragliczay Miskolczy Farkas táblabírón kívül három főből — Molnár Sándor ügyvédből, Balogh József helyettes szolgabíróból és Miskolczi János esküdtből — állott, maga elé rendelte azokat a kétségtelen nemeseket, „a kik öregebbek és Értelmesebbeknek lenni állíttattak", s az egyes családok nemesi jogállását ezek meghallgatásával is igyekeztek meghatározni. A meghallgatott személyek egyébként a következő helyekről jöttek. Topáról és Kisbár ódról ott volt öregebbik Topái Miklós, öreg Topái János, ifjabbik Topái Miklós, aki — mint láthattuk — a nemesség hadnagya is volt. Nagybáródról meghallgatásra érdemesítették Venter Györgyöt, Venter Istvánt, Venter Lászlót, Ispán Jánost, Ispán Pétert és Nyága Istvánt. Beznyéröl (Báród-)megkérdezték Kuk Tógyert,Kába Pétert,Kába Kracsonyt, Kába Lászlót, Kakucsi Lőrincet, Kakucsi Kracsonyt, Laal Tógyert és Kuk Györgyöt. Kornicelből Kuk Koszta tanúskodott, Brátkáról pedig Czipele Gábor, öregebbik Czipele János, Czipele Nula és Czipel Kracsony. 1 2 A meghallgatott személyek névsora önmagában azért is érdemel figyelmet, mert jól bizonyítja az egyes nemes családok nagyságát és kiterjedtségét, s azt is, hogy egy-két nemesi família egy-egy báródsági faluban meghatározó súllyal kellett hogy rendelkezzen. E megállapításunk érvényességét minden bizonnyal még inkább aláhúzná, ha ki tudnánk mutatni a nevekből ki nem derülő rokoni kapcsolatokat is, például a sógorság és egyéb oldalági rokonság esetében. A báródsági nemes kerület hét helységében — Nagybáródon, Kisbáródon, Cséklyén, Nagypatakon, Kornicelben, Beznyén, Köröstopán és Brátka egy részén — a tanúvallomások szerint a következő birtokos családok voltak: 1. Topái, 2. Venter, 3. Popa Venter, 4. Ispán, 5. Nyága, 6. A Szűcs família Nagybáródról, 7. Fodor, 8. Tatár, 9. Mágya, 10. A Szűcs família Beznyéröl, 11. Kába, 12. Kakucsi, 13. Kuk, 14. Bélteki, 15. Lál, 16. Czipele, 19. Nagy. 9 Uo. IV. A. 1. b. 1 0 Uo. A Miskolczyak maguk is birtokos köznemesek voltak a Báródságon. 1 1 Uo. IV. A. 1. b. és Bihar megyei Összeírások BMÖ. 387. A Báródi Birtokosok Conscriptiója 1806. jún. 1. Összeállította a nemességvizsgáló bizottság kérésére Topái Miklós. 1 2 Egyedül Nagypatakot nem képviselte senki. 193
