Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 4-5. (Berettyóújfalu, 1986)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Nyakas Miklós: Querela Comitatus Bihariensis. Adatok a bihari hódoltság történetéhez a Várad eleste utáni időkből
Ölved falu (Békés m.) ugyancsak az ónodiakra panaszkodott marhák elhajtása miatt, „kit feles pénzen kellett visszaváltani". Vecse (Dunavecse? — Pest vm.) az ónodi, szendrői, diósgyőri, ibrányi és kallói katonákat vádolta ötvennégy marha elhajtásával és száz tallér behajtásával. Borsi (Bihar m.) falu bizonyos jánosiakra (?) panaszkodott marhák elhajtása miatt. Debrecen (Bihar m.) szendrői, tokaji, szatmári, ibrányi, diósgyőri, kállai, füleki, ónodi katonákat vádolt marhák elhajtásával, s 120 tallér sarcoltatással. A hajdúvárosok panaszt tettek Csáky István szatmári főkapitány ellen, aki Pallagról a hadháziak marháit hajtotta el, s kérték, hogy marhahajtó tolvajokat szabadon kergethessék, s foghassák meg. Az irat hiányosság miatt a későbbiekben csak azt tudhatjuk meg, hogy Teleki Mihálynak, valamint a vámospércsi hajdúknak is volt panasza, amelyet a kassai hadiszéken kívántak kivizsgáltatni. A hajdúvárosok panaszt emeltek még a debreceniek ellen, mert „szabadságok" ellenére vámot szednek tőlük. Bihar vármegye panasza több szempontból is igen érdekes ! Bár a listában valóban döntően Bihar megyei helységek szerepelnek, szép számmal kerülnek elő Békés, Csongrád, sőt (egy ízben) Pest megyei helységek is. Mindez újabb bizonyítékát adja annak, hogy az erdélyiek hódoltató tevékenysége korántsem állt meg a tulajdonképpeni Bihar megye határainál, hanem mélyen benyúlt a török hódoltság belsejébe. A hódoltságbeli kóborlásokban, fosztogatásokban elsősorban a felső-magyarországi végvárak (Szendrő, Ónod, Diósgyőr, Tokaj, Kálló, Szatmár) katonasága vett részt, de abban más várak katonasága — elsősorban a nógrádiak (Fülek, Szécsény) is érdekelve volt. Gyakran több végvár katonái álltak össze egy kompániába. Nem maradtak tétlenek a szabolcsi hajdúvárosok sem, amelyek ebben az időben a kassai főkapitányság alá tartozván, tulajdonképpen a végvárrendszer tartozékai voltak. Elsősorban a szoboszlóiakra esett itt panasz — ők a hódoltság peremén laktak — de más forrásból is tudjuk, hogy ebben a böszörményiek is érdekeltek voltak. így például a kabaiak nemcsak a szoboszlóiakra panaszkodtak háromszáz marha elhajtása miatt, hanem a böszörményi Nagy Istvánra is, aki ebben az időben a hajdúváros kapitánya volt. 2 9 Külön figyelmet érdemel a kevésbé ismert Ibrány katonaságának különösen aktív tevékenysége, amely talán a szokásosnál is rosszabb fizetetlenséggel magyarázható. Egyelőre nem tudjuk megmagyarázni az újvárosiak szereplését, lehetséges, hogy ebben az időben itt hajdúk is laktak, mindenesetre egy nemrégiben előkerült, s 1690-ből származó pecsétnyomó a települést „Nemes B.Újváros"-nak mondja, s címerképe is kísértetiesen egyezik a hajdúvárosok címereivel. 3 0 29 Kundra K. i. m. 702. 30 Nyakas Miklós: A Hajdúsági Múzeum helytörténeti gyűjteménye. I. Pecsetnyomók és fémbélyegzők. In A Hajdúsági Múzeum Évkönyve III. (Szerk. Nvakas Miklós) Hajdúböszörmény, 1977/178— 179. 187
