Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 4-5. (Berettyóújfalu, 1986)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Nyakas Miklós: Querela Comitatus Bihariensis. Adatok a bihari hódoltság történetéhez a Várad eleste utáni időkből
erdélyi kancellár, Teleki Mihály birtokait igazgassa. E birtokok természetesen a hódoltságban feküdtek. 1668 nyarán például azt írta Telekinek, hogy a bihariakkal általában nincs baj, ellenben Jenő és Deszni várának körzetében már nehezebb a helyzet, adót e helyekről még nem sikerült behajtani. Éppen ezért azon leszek — írta —, hogy ez év őszén, „ha generális uram (tudniillik Csáky Ferenc kassai főkapitány) pecsétet ad, veressek benne, az kik szófogadatlanok". 2 2 Természetesnek kell tartanunk azt is, hogy a fentiek ellenére a magyarországi és az erdélyi érdekeltség között olykor komoly ellentét mutatkozott. Gyakran előfordult, hogy a somlyói katonaság és a kassai főkapitánysághoz tartozó várak katonasága között összetűzésekre került sor, mint például történt az 1668-ban Vámospércs táján. 2 3 Az erdélyiek a váradi basával való alkudozások során a hódoltsági adózást illetően gyakran hivatkoztak arra, hogy inkább ők hódoltassák a partiumi falvakat, mint a magyarországiak. Bánffi Dénes kolozsvári főkapitány 1668-ban a váradi basával folytatandó tárgyalások során a követének adott instrukcióiban a következőket tartotta érdemesnek rögzíteni: 2 4 „Egyébiránt az mint gyakran már fennforgott, mi haszna ő nagyságoknak és az török uraknak, iszpahiáknak abban, ha az magyarországiak bitangolják, húzzák vonják őket, hiszen jobb volna hatalmas császárunk hívei (tudniillik az erdélyiek) mi bírnók, mint sem ellenségi, kik miatt most is pusztul a szeginség minden nap; más az, ha nekünk is hódolnak, s ő nagyságok békével hadják bírni, mi is megmutatjuk, hogy vérünkkel, fegyverünkkel készek leszünk az szeginséget és az országot oltalmazni, mely nélkül lehetetlen is, hogy az hódoltság békével maradhasson." Az érvelés önmagáért beszél, a basa ezt nyilván jobban megérthette és méltányolhatta, mint a Corpus Jurisra való hivatkozást. A török tiltakozások a magyar végváriak hódoltságbeli tevékenysége miatt egyébként állandóan napirenden voltak, s ez ügyben a váradi basa leveleivel a kassai főkapitányt kereste fel. Nem is az adóztatás ellen volt általában kifogásuk, inkább azért, hogy az észak-magyarországi végvárak katonái atrocitásokat követtek el a falvak, mezővárosok lakosságával szemben, s gyakran kerültek fegyveres összeütközésbe a váradi katonasággal is, annak lovait elhajtották, „felverték" (azaz meglepetésszerűen kirabolták) azokat. Ezek jobbára a főkapitány tudta s engedelme nélkül történtek. így például 1668-ban a váradi Húszain agát „verték" fel Bocsnál (Bihar megye), amelyért a török bosszuló hadjáratra készült a szabolcsi hajdúvárosok ellen. 2 5 Ennek oka abban a közismert tényben keresendő, hogy a végbeli katonaság a zsoldot gyakran hosszú-hosszú éveken keresztül nem kapta meg, amelynek nagyságrendje olykor a kettős számjegyet is elérte. így volt ez például a kállóiak esetében, akik zsoldot 1665-ben kaptak, s 1671-ben már fegyvereiket voltak kénytelenek eladni, hogy pénzre tegyenek szert. 26 Egészen természetes tehát, hogy a végbeli presidariusok hivatalos hódoltságbeli megbízatásaikat rendszeresen önkényes zsákmányszerzéssel, fosztogatással kötötték egybe, hogy aztán az így szerzett javakat (jószágok s egyéb vagyontárgyak) „kótya-vetyén" értékesítsék. 2 7 Ez a helyzet olykor-olykor súlyos helyi konfliktussal fenyegetett, s félteni lehetett az 22 Szakály F. i. m. 400—401. 23 Vér Mihály Csáky Ferenchez. Kálló, 1668. aug. 3. és szept. 6. Hírforrása még a következőket mondta: „Azt is hallotta Somlyai Katonáktul ott Somlyón, hogy rövid nap alatt Kálló allyát is meg nyargallyák". MOL Csáky család központi levéltára. P. 71. F. 265. 119. cs. 24 TMKO IV. 434. 25 Vér Mihály Csáky Ferenchez. Kálló, 1668. aug. 14. MOL Csáky család központi levéltára P. 71 F. 265. 119. és Nyakas Miklós: A káliéi végváriak és a török hódoltság az 1660-as években. Egy vallatási jelyzőkönyv tanulságai (Megjelenés alatt a Déri Múzeum Évkönyvé ben). 26 Uo. 27 Kancira Kabos jelentése a gróf Csáky-féle missilis levelekről, különös tekintettel a borsodi végházak történetére a XVII. században = Századok, 1872. évf. 695—703. E szerint különösen a borsodi végházak katonáira volt sok panasz. „Ha nagyságod nem orvosolja, bizony az egész alföldséget elpusztítják ezek az katonák" — írta Tolvay György Ónodból (1665. aug. 4.). 185
