Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 4-5. (Berettyóújfalu, 1986)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Cennerné Wilhelmb Gizella: Zsáka vára

delem nem tett eleget a felszólításnak.

1

5 Elkerülte a vár azt a sorsotis, amelyetBékés Gáspár szánt neki Nagyváraddal, Bajommal, Sarkaddal és Kerekivei együtt, amikor a porta támogatásának megnyerése végett felajánlotta a nevezett erősségeket a töröknek.

1

6 A vár védhetőségét mutatja, nyilván a mocsaras fekvése miatt, hogy Bocskai István 1604-ben, szabadságharca kezdete előtt Kerekiböl minden értékes ingóságát Zsákára vitette.

1

7 Ugyancsak itt őriztette az álmosdi csatában fogságba ejtett Petz János császári ezredest is.

1

8 Ebből az időből, a XVII. század elejéről datálódik Zsáka harmadik reánk maradt ábrázolása. Wilhelm Di/ich, a hessen-casseli herceg udvari erődítésmérnöke és látképrajzolója 1600-ban adta ki első ízben Magyarország várairól, a lakosok és a katonák öltözetéről, valamint a magyar történelemről készült illusztrált kompendiumát. A mű keletkezésében elsőrendű szerepe volt a XVI. század végén nagy lendülettel meginduló tizenöt éves török háborúnak. Az első sikerek táplálták a reményt, hogy a törököt visszaszorítják Magyarországról. Ez a remény azután hadműveleti balfogások és az ázsiai lázadást letörő oszmán hatalom újbóli megerősödése folytán semmivé vált. A török megszállás még ugyanannyi ideig tartott, mint ahány év a mohácsi csatavesztés óta eltelt. A XVI—XVII. század fordulóján azonban egyelőre a retrospektív történeti művekben és a hősök arcképcsarnokaiban bizakodó képet talál az olvasó. A győzelmek nyomatékosabb értékeléséhez legtöbb esetben az eddigi küzdelmek részletes tárgyalása is hozzájárul. így került Zsáka képe is Dilich kötetének lapjaira. A mester nem harci jeleneteket ábrázol, mint kortársa a nürnbergi Hans Sibmacher, hanem staflage-alakoktól mentes finom vonalú rézkarc vedutákat. A csatajelenetek mellőzése viszont módot ad a tájképi környezet és a vár mellett fekvő település (város, mezőváros, falu) gondos kimunkálására.

1

9 (3. kép) A négy sarokbástyás vár minden oldalról fallal kerített, a két rövidebb fal enyhén hajlik és közepén szögben kicsúcsosodó formát mutat. A két korábbi képen látható lerombolt híd itt ép, ezenkívül még két fahíd vezet a mocsáron át a szárazföldre. A vár belső architektúrája a korábbi grafikáknál gazdagabbnak látszik. Figyelmesebb szemlélettel azonban meggyőződhetünk róla, hogy Dilich ismerte az olasz és a német lapot, hiszen az egyes épületek elhelyezése nagyjából őket követi. A művész saját fantáziája szerint állítja kicsinosítva egymás mellé a házakat, s az első kompozíciók primitíven elhatárolt részleteit táj- és látványegv«^

1- _ komponálja át. Feltétlen gazdagodás a háttérben kétágra szakadt folyó s a császári tábor és tüzérség korábbi helyét elfoglaló szórt település. Mint annyi más esetben is, Dilichnél találhatjuk meg Zsáka legartisztikusabb ábrázolását. A könyv röviden megindokolja a kép szerepeltetését, elmondja, hogy 1566-ban Gyula és Szigetvár elfoglalása után a török hadak Zsáka alá vonultak és erősen lőtték, úgy, hogy az őrség egy éjszaka elhagyta a várat. Az utolsó mondatban megemlíti, hogy az ostromban az erdélyiek is bátran részt vettek.

2

0 Zsáka 1566 óta nem szerepelt a hadiesemények történetében, ezért lehetséges, hogy Dilich művének megváltozott formátumú második

2

1 és harmadik kiadásában

2

2 elcserélték a feliratát és az 1566-os győri táborra hivatkozik a nyomtatás, míg a győri 1

5 A felszólítás szövegét közli: Karácson Imre : Török—magyaroklevéltár (B.pest, 1914) 91—92, 108. sz. Az irat kelte: 1568. VII. 13. 1

6 Lukinich i. m. 5. jegyzet. 176—177. 1

7 Gyalókay i. m. 4. jegyzet. 284. 1

8 Gyalókay f. i. m. 305. 201. jegyzet. 1

9 MTKcs. 71. 39. sz. — Papír, rézkarc, 10,3X14,9 cm. Megjelent: Dilich, Wilhelm: Vngarische Chronica . . . (Cassel, 1600) c. mű 163/v—164/r. lapja között. A Dilich-kötet könyvtári jelzete: OSzK, Apponvi Hungarica 654. sz. 2

0 Dilich, Wilhelm f. i. m. 164/r. 1. 2

1 Dilich, Wilhelm: Vngarische Chronica ... (Cassel, 1606) OSzK. 236 502. sz. Zsáka képe: 253., a hozzátartozó szöveg a 261. 2

1 Dilich, Wilhelm: Kurtze Beschreibung vnd eigentliche Abrisse dero Länder vnd Festungen . . . (Cassel, 1609). Zsáka képe és a hozzátartozó szöveg a második kiadás változatlan lapszámával. OSzK. Apponyi Hungarica 704. sz. 177