Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 4-5. (Berettyóújfalu, 1986)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Módy György: Zsáka és környéke a XVIII. századig
mos odott a XVI. század végére, mert a református gyülekezet 1784-hen épített új temp lomot. 3 1 Orod középkori egyházára, illetve a templomhelyre sincsenek adataink, bár a XV. század végén még plébánosa és egyházgondnoka volt. Kutatott falvaink közül Zsákát és Orodot kivéve egyetlenegyet sem találunk meg a településtörténeti forrásként is oly fontos pápai tizedjegyzékekben! Ennek magyarázatát lehet találni abban, hogy a többi falvak a tatárjárás utáni újranépesedésnek még a kezdetén állottak, ha egyházuk nem is pusztult el. Önálló plébániájuk nem volt, csak filia egyházközségek lehettek. Természetesen gondolhatunk arra is — ami sok más falu esetében igazolható —, hogy éppen az érintett 1332—1337 közötti időszakban a helybéli papnak a falu rossz termése miatt olyan kevés tized jutott, hogy arra nem vetettek ki külön pápai tizedet. De lássuk — későbbi adatok figyelembevételével — egyáltalán mit tudunk a többi falu templomairól. Fúrta középkori templomát 1557-től a református gyülekezet használta, későbbi átépítéséről szólni fogunk. A település késő középkori templomhelye a jelenlegi református templom helyén volt. Itt jegyezzük meg, hogy Fúrta 1779. évi kéziratos térképén a Györgyös határrésztől észak—északkeletre vízfolyás által körülvett szigeten templom és mellette erődített kastély jelzését láthatjuk. 3 2 A római katolikus templom titulusát nem ismerjük. Darvas középkori egyháza a falu pusztulásával együtt romosodott el, mert a református gyülekezet 1797-ben új templomot épített. 3 3 A középkori egyháznak sem a titulusát, sem a helyét nem ismerjük. Vekerd középkori egyháza a XVII. században elpusztult, sem titulusát, sem helyét nem ismerjük. Bozsód falu középkori egyházára semmilyen adatunk nincs, de a templom és a templom körüli temető Nagy Bozsód puszta Temetőzug nevű részén volt. Az 1870-es években élt öreg emberek ugyanis visszaemlékeztek arra, hogy ott alapfal maradványokat és embercsontokat láttak. 3 4 Megyer, a későbbi Pap-Megyer középkori egyházának sem titulusát, sem helyét nem ismerjük. Furta-Peres puszta Telek nevű határrészén, ahol Megyer falu volt, az 1870-es években még falmaradványok látszottak. 3 5 Ezek esetleg a középkori templom romjaiból maradhattak meg. Az Árpád-kori Cséf, későbbi Csiffi egyháza a falu 1660 körüli elnéptelenedése után romosodott el. Az 1870-es években nemcsak a valamikori faluhely, hanem a templom alapfal maradványai is jól láthatók voltak. 3 6 Sajnos Osváth Pál nem adta meg pontosabban, hogy a Darvashoz tartozó Csiffi puszta melyik részén látta a falmaradványokat. Helytelen azonosítással Csiffhez kapcsolta az 1336ban 3 garas pápai tizedet fizető papot ,de villa Chepani'. Ez a falu ugyanis az Árpád-kori Békés vármegyében levő Cséfán, ma puszta Füzesgyarmattól nyugatra. 3 7 A fentiekből kitűnik, hogy a feltehetően már tatárjárás előtti váradi püspöki birtokok: Fúrta és Megyer mellett a többi faluban is állott templom a középkorban. Ezek egy része épülhetett a tatárjárás előtt is, nyilván román stílusban, más részük talán csak a XIV. század elején. Az 1900—1910-es években alapos régészeti terepbejárással még mindegyiknek a helyét pontosan meg lehetett volna találni. Méretükből, alaprajzi elrendezésükből építési korukra következtetni tudtunk volna. Sajnálatos, hogy egyetlen középkori egyház titulusa sem maradt fenn, pedig ezek is támpontot adhatnak a templom építési idejére. Bizonyos, hogy szinte mindegyik kutatott falunkban volt templom már az Árpád-korban, hiszen az egri püspökség területéből kihasított bihari püspökség alapítását István király uralkodásának végére tehetjük. Míg korán megtelepült falvaink honfoglaláskori és XI—XII. század 31 Barcsa János: A tiszántúli ev. ref. egyházkerület történelme I—II. (Debrecen, 1906, 1908) II. 359. 32 Barcsa i. m. I. 156. — Hajdú-Bihar Megyei Levéltár: Térképtár. BmT. 92 (1779/1844 ) 33 Barcsa i. m. II. 122. 34 Osváth i. m. 327. 35 Osváth i. m. 373. 36 Osváth i. m. 327. 37 Györffy i. m. 504. 159
