Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 4-5. (Berettyóújfalu, 1986)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Módy György: Zsáka és környéke a XVIII. századig
zad második felében élt. 2 4 Amennyiben elfogadjuk Jakó véleményét, akkor Izsólaka a Biharban már Szent István korában birtokos Hontpázmány nemzetségből származó egyik család esetleg jóval tatárjárás előtti faluja volt. A Zovárd nem és a velük rokon Sártványvecse nem valamivel később nyerte el első birtokait ugyancsak királyi adományból. Egy XVIII. században átírt 1332. évi oklevélben találkozunk először Darvas faluval írott források között. Ez az adat azonban a falu XIII. századi történetére is fényt derít. 1332-ben ugyanis Márton fia János Doboka megyei főispán perbe fogta Kecheti Péter fia fstvánt Darvas falu birtokáért. A bemutatott oklevelekből kitűnt, hogy a falu egy részét Kecheti Marcell fia János már 1269-ben eladta a felperes apjának Mourócz-i Mártonnak, a másik részét pedig 1310-ben adta el ugyancsak Mártonnak. így Széchenyi Tamás erdélyi vajda és szolnoki főispán Darvas falut Márton fia Jánosnak ítélte, és felhívta az erdélyi káptalant, hogy őtet a birtokba iktassa be. 2 5 Ez az adat azt bizonyítja, hogy Darvas — legalábbis a tatárjárás után — a kisbirtokos Kecseti család faluja volt. Kecset Nagyváradtól nyugatra, Gyiros és Gyalán nevű falvak mellett feküdt. 2 6 BozsócL a XIII. század derekára Darvashoz hasonlóan helyi kisbirtokosoké lett. 1333ban ugyanis Bozsód más néven Zomlin falu (possessio Bosoud alio nomine Zomlyn) részbirtokát Nyéstai György fia Sebestyén 25 budai ezüst márka adóssága fejében átengedte vejének Vásári Miklós fia János mesternek, Mustói (de Mochto) Kernen fia László és Péter fia Pál egyetértésével. 2 7 Nyilván a falu másik részbirtoka a helyi eredetű Bozsódi családé volt. Nyésta a XIII. század végén tűnik fel írott forrásban, a XVII. századi pusztulásáig kisbirtokos családoké. Ma puszta Komáditól északra. Mustó falu, illetve itteni nemeseknek csak ezt az említését ismerjük, pusztulása után Zsákába olvadt be a határa. A falu Zsákától délre feküdt. 2 8 A XIV. század első feléből csak Zsákár a és Orodra vannak adataink, de ezek mind e gyháztörténe tileg, mind d emográ fiaila g értékelhetők. A p ápai tized jegyzékek tanúsága s zerint Izsáka falu (villa Ysakil, Isaca) István nevű papj a 1 332-ben 1 garas, 1334-ben 5 garas«. Tamás nevű papja (villa Isaka) 1336-ban 6 garas pápai tizedet fizetett . Orod (villa Vrad) Péter nevű papja 1332-ben 6 garast, István nevű papja (villa Vreud, Irugd) pedig 1334-ben és 1336-ban is 6-6 garast adott. 2 9 Az évi átlag Zsákán 4 garas, Orodon 6 garas, ebből hozzávetőlegesen 19, illetve 21 jobbágytelekre lehet következtetni, amiből Zsákára 110, Orodra 130 lelket lehet becsülni. 3 0 Mindkettő a kisebb népességű bihari falvak közé tartozott ebben az időben. A fenti adatokból kitűni k, hogy az Árpád-kori Izsólaka helynév az 1330-as évekre rövidült le Izsákára. A falu középkori egyházára nincs több adatunk, nem ismerjük a t emplom titulusát, de a középkori templomhelyet sem. Árpád-kor i eredetű tem ploma elr o24 Hontpázmány nembeli Izsóra lásd Jakó i. m. 390. — Ennek az Izsónak egyik birtokát lzsóteleke földet (terra Isoteluke) 1260-ban említik. Lásd Árpád-kori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. I—XII. Közzéteszi Wenzel Gusztáv, Pest, Budapest, 1860— 1874) VII. 538—39. 25 Oklevéltár a gróf Csáky család történetéhez. I. 1—2. rész. (Budapest, 1919. A körösszegi és adorjáni gróf Csáky család története I. Oklevéltár. Szerk. Bártfai Szabó László) T/l. 64. 26 Kecseti nemeseket említenek 1321, 1323 és 1416-ban. Lásd Györffy i. m. 631. — Jakó i. m. 631. 27 Anjou-kori okmánytár. Codex dipl. Hungaricus Andegavensis. I—VII. (Szerk. Nagy Imre, Tasnádi Nagy Gyula, Budapest, 1878—1920) III. 38—9. — Vásári kora Árpád-kori vásároshely, a XIV. században a kisbirtokos Ajkai család faluja volt. Lásd Jakó i. m. 385., Györffy i. m. 690. 28 Nyéstára és Mustóra lásd Jakó i. m. 307., Györffy i. m. 646, 647. — Mustó helyére lásd HajdúBihar megyei Levéltár. Térképtár. BmT. 85. (1842): Mustó — Zsáka és Fúrta között, BmT. 202. (1938): Mustógát, BmT. 204. (1945): Mustó tanyák. 29 Monumenta Vaticana históriám regni Hungáriáé illustrantia. Series I. Tomus I—IV. (Budapest, 1885—1891) T/1. 44, 65, 80., illetve 50, 70, 84. 30 Györffy i. m. 588—89. 158
