Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 4-5. (Berettyóújfalu, 1986)

RÉGÉSZET — ARCHAEOLOGIE - Sz. Máthé Márta: Ásatások Berettyóújfalu-Herpály neolitikus és bronzkori tell-településén 1977—1982 között. II. Bronzkor

a házpadló megújításakor is újrasározták, típusára a 2. lesározás idejéből származó peremtöredék utal.

2 A ház alakját legjobban a középső réteg megmaradt padlószintje őrizte meg. A déli széle mindhárom nívónál jól elhatárolódik a házon kívüli kevert betöltéstől. Ny-i szélét elvágta a Zoltai-árok (nem sokkal lehetett szélesebb eredetileg sem a megmaradtnál). Keleten csak a középső lesározás idejéből származó házszél maradt meg. A legalsó (eredeti) nívót egy beásás, ill. egy kis részen megállapíthatóan talán leomlás pusztította el. A legutolsó felújításból csak a D-i részben maradt meg egy darab a ráhullott omladékkal és sok lelettel, többek között egy lapos fedővel borított ívelten hengeres nyakú, kettős csonkakúpos hasú, karcolt spirálbütykös vállú, összeroskadt nagy edénnyel (II. t. 5.), „svédsisak" alakú tállal (III. t. 6.), árkolt futóhullámdíszes amforával (II. t. 4.). A 2. szintből csak az 1. felületen maradtak meg a házpadlótöredékek és a házhoz tartozó maradványok, azonban ezek a felszín felé közeledve egyre nehezebben értékelhetők, mivel a régi kutatóárkok ezeket az objektumokat már nagyon erősen károsították. Tulajdonképpen három ház maradványaival számolhatunk. A 6. sz. az I. felület Ny-i felében került elő, hossztengelyével É—D-i irányban, kissé ÉK—DNY-nak eltolva. A teljes mérete nem állapítható meg, mert É-on részben befut a metszetfalba, részben a nagy kincskereső árok vágja el. D-en szintén a metszetfal vágja el a padló szélét, Ny-on pedig egy régi kutatóárok. Egyedül K-i széle maradt meg egy darabon ép állapotban. Az I. felület 2. szintjén lokalizáltuk a 7. sz. ház csonkját is, tapasztott tűzhellyel és hamusgödörrel. Ennek a háznak azonban nagy része befut az É-i metszetfalba. Megmaradt része egy derékszögű sarok, sok omladékkal borítva, Ny-i oldalát a Zoltai-á rok elvágta. Kérdéses még az I. felület K-i oldalán fekvő 4. ház, ill. járószint helyzete. Nincs kizárva, hogy a 7. ház néven nevezett omladékos darabka, valamint a Zoltai-árokkal elvágott, nagyjából É—D-i irányú hosszanti roncsolt padló, melyet Zoltai II. sz. árka, valamint korabeli beásások és a K-i oldalon fellépő erózió tett szinte felismerhetetlenné, valamilyen összefüggésben vannak. A 4. ház padlószintjébe ásott gödrökben, hamus-kevert betöltésű horpadásokban sok leletanyag volt, köztük álló helyzetben összeroskadt nagy edények, főleg házikerámia. (1.1. 6—8.) Ehhez a padlóhoz tartozik egy négyszögletes, lesározott, jól kiégett tűzhely, melyet a Zoltai-árok elvágott. Az omladék nem összefüggő rétegben borította a padlószintet, helyenként paticshalmok jelentkeztek. A II. sz. Zoltai-á rok és egy bronzkori beásás következtében a ház D-i széle eltűnt, az I. és II. felület között meghagyott tanúfal lebontása után előkerült omladékos felület nincs összefüggésben a 4. házzal. A nagy Zoltai-ároktól Ny-ra előbukkanó padlódarabka viszont a 4. ház része lehet, s ezt figyelembe véve feltételezhetjük, hogy ez a ház is ÉK—DNy-i hossztengelyű volt. Az 1., legfiatalabb szinthez három ház maradványa számítható, mindhárom az első felületből, 39—43 cm mélységből. (I—3. házak) az I. sz. ház tulajdonképpen amorf részletekből álló, gödrökkel szabdalt járószint, széle sehol sem fogható meg. A maradványokból azonban így is kiolvasható, hogy eredetileg sem borította összefüggő omladék a felületet. Néhol a meglévő omladék mélyebben fekszik, mint a járószint, ez utólagos planírozás eredménye lehet. A 2. sz. ház, bár Zoltai árka középen elvágja, mégis szerencsésen úgy maradt meg, hogy teljes hossza és szélessége mérhető (cca 4x6 m). Alakja téglalap, DK-i sarkán azonban egy kis szögletes kiugró van. Padlója meglehetősen jó állapotban van, kissé kiégve, foltokban. Hossztengelye ÉK—DNy-i irányú, ugyanúgy, mint az É-i metszetfalba nagyrészt befutó, de azonos méretűnek látszó 3. sz. házé. A 2. sz. ház ÉK-i rövidebb oldalánál, a padlón kívül középen cölöplyuk van, mely kétséget kizáróan a ház szerkezetének tartozéka. Mellette be2 A korszak egyetlen, kompletten közölt telifeltárása a békés-városerdei, ezért az itt közölt leletekre, objektumokra gyakran hivatkozunk. Banner, János—Bóna, István: Mittelbronzezeitliche TellSiedlung bei Békés. Budapest, 1974. F. A. H. 40 skk. 16 c., f. 131