Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 4-5. (Berettyóújfalu, 1986)
RÉGÉSZET — ARCHAEOLOGIE - Kalicz Nándor—Raczky Pál: Ásatások Berettyóújfalu-Herpály neolitikus és bronzkori tell-településén 1977—1982 között. I. Újkőkor (Neolitikum)
„slip" alapon égetés előtti, fekete festésű (42. kép, a—b) és egy barnás alapon sárgásvörös, égetés előtti (43. kép, a—b) töredék. Ezeknek anyaga, égetési technológiája, mintakincse nem ismert az Alföld késői neolitikumában. Több hasonló kerámia alapján elsősorban a Petresti kultúra területével való összefüggésre gondolhatunk. 3 1 Kis tárgyak 1. Az agyagból készített kis tárgyak nagy része inkább a „vallási" élettel állt összefüggésben. Ilyenek például az idolok, amelyekből csak néhány darab került napvilágra, főként a telep idősebb rétegeiből (44. kép, la— b). A bemutatott idoltöredék, hátán a karcolt meandroid motívummal idegen a herpályi kultúrában, és erősen emlékeztet a hasonló Vinca típusú figurákra. 3 2 Tulajdonképpen a herpályi nagy felületű feltárás alapján azt mondhatjuk, hogy a kultúrának nem voltak saját, egységesnek tartható idoltípusai. Az állatplasztikák valamivel gyakoribbak voltak, ezek önállóan és valószínűleg fedőkhöz tartozó fogantyúként jelennek meg (44. kép, 2., 3.). Több csaknem ép és töredékesebb példány került elő a kis oltárokból, amelyek vagy lóhere alakúak (44. kép, 8.), vagy téglalap, esetleg kör alakúak. Az ismert darabok alapján arra következtethetünk, hogy ezek alacsony lábakon álltak. Pontosan nem ismerjük a jelentőségét azoknak a kis agyag baltautánzatoknak, amelyekből több került elő a herpályi teilen (44. kép, 5.). Valószínűleg ékszerként használták az agyaggombokat, gyöngyimitációkat (44. kép, 4.). A most tárgyaltakon kívül még számos kis agyagtárgy került napvilágra Herpályon, ezek feldolgozása, értékelése még folyamatban van, de azt már most megállapíthatjuk, hogy ezek nagymértékben gazdagítani fogják a kis agyagtárgyakról eddig kialakított képet. E különlegességek között példaként a kis agyagkockákat említhetjük, amelyek minden oldalukon benyomottak vagy átfúrtak. 2. A kő-, csont- és agancseszközök igen nagy mennyiségben kerültek elő Herpályon más késő neolitikus lelőhelyhez hasonlóan. Gyakoriak az egyszerű vagy átfúrt kőbalták, közöttük feltűnően sok a miniatűr változat. A pattintott kőeszközökkel kapcsolatban ugyanazt figyeltük meg, mint a herpályi kultúra más településeinél : nem túl változatos nyersanyagból (szürke vagy barna kova, obszidián) nagy mennyiségű eszközt készítettek. A kőből készült különleges tárgyak közül kiemelkedő jelentőségűek a márványból készült edények , amelyek közül itt egy kis kónikus tálka töredékét, illetve rekonstrukciós rajzát közöljük (45. kép, la— b). A csont- és agancseszközök általános típusai közül (tűk, árak, fúrók, vésők, átfúrt kapák stb.) — amelyek tömegesen kerültek elő — csupán egyetlen különleges formát mutatunk be. Ez agancsból készült, vége horgasan kiképzett, alsó része lapos és átfúrt, s maga a tárgy ívelt. Ez a gyakran díszített csonttárgy valószínűleg valamilyen övcsat lehetett (45. kép, 5., 6.). A csonteszközök között ritka a vadkanagyarból készített horog, amelynek előfordulása azért is meglepő (45. kép, 3.), mert az állatcsontmaradványok tanúsága szerint a halászatnak semmi jelentősége nem volt a táplálkozásban. A csontból és vadkanagyarból készített különböző alakú csüngők ugyanakkor nagy számban ismertek a telepről (45. kép, 3., 7.). A leletanyag teljes feldolgozása után bizonyosan sok új típussal gazdagodik a kő- és csontemlékek köre is. 3 1 Paul, L: Der gegenwartige Forschungsstand zur Petresti-Kultur. PZ 56 (1981) 54. T. 5, 8, 55. T. 13. 3 2 Tasic, N.: Neolitska plastika. (Belgrád, 1973) 17. kép, 20. kép, 73—74. kep, 77. kép; Dumitrescu, V.: The Neolithic Settlement at Rast. B. A. R. International Ser. 72 (1980) 60. T. 18—19, 61. T. 23 stb. 106
