Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 3. (Berettyóújfalu, 1982)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Détshy Mihály: A pocsaji Rákóczi-udvarház

Szalárdi szemléletes leírásában megragadja figyelmünket annak említése, hogy az udvarházat „egy nagy töltésű régi puszta Földvár" helyén építették. Okleveles forrásainkból ismert, hogy Pocsajban a XV. század első fele óta állt egy „castellum", várkastély vagy erődített udvarház. 1425-ben Zsigmond király Csire fia Jánosnak, „a királyné őfelsége katonájának" a maga és testvére, László kérésére hűséges szolgálatai elismeréséül megengedte, hogy valamelyik birtokuk területén, különösképpen Pache birtokukon kőből vagy fából várat építtessenek".

4 Pocsaj falu az oklevelekből követhetően a XIII. század végétől az Ákos nemzetség két ágának, a Pocsajiak, másképpen pocsaji Pályiak és az álmosdi Csirék birtoka volt.

5 Az idézett királyi engedély a Csiréknek saját birtokrészükön tette lehetővé az építkezést, és a castellum az ő birtokukban is maradt a család férfiágának kihalásáig a XVI. század derekán. A pocsaji Pályi család utolsó férfisarját, Lászlót 1514-ben a Dózsa-parasztháború során a felkelők ölték meg. Amikor röviddel ezután egyetlen leánya, Ilona is meghalt, II. Lajos király 1516-ban birtokait, közöttük pocsaji részbirtokát Bajomi Jánosnak és Benedeknek adományozta, az adományban pedig a castellumot nem sorolta fel.

0 Az eladományozás ellen álmosdi Csire András tiltakozott, aki ekkor Istvánnal, feltehetően fivérével a falu másik részének és az ott álló castellumnak bir4 OL Dl. 29234. Zsigmond, Tata, 1425. márc. 28.: „... Quod fidelis noster Strenuus vir magister Johannes filius Chyre de Almus miles reginalis maiestatis in sua et ladislai fratris sui carnalis personis ad nostre maiestatis accedens praesenciam propositis suis fidelitatibus et fidelium seruiciorum gratuitis meritis tam nobis quam eidem domine Regine conthorali nostre carissime Jugiter et indefesse exhibitis et impensis a nostra maiestate humiliter petiuit. Quod nos ipsis graciose annuere dignaremur. vt ipsi in territorio alicuius eorum possessionis et specialiter in facie possessionis ipsorum pache vocate in Comitatu Byhoriensi existentis vbi maluerint Castrum seu fortalicium lapideum vei ligneum pro se et eorum heredibus construendi et edificandi Juxta eorum placitum haberent facultatem. Nos itaque recensitis et in memóriám nostre mentis reuolutis huiusmodi fidelibus et laudedignis seruicys antefati magistri Johannis fily Chyre volentes eiusdem peticioni secundum eius mérita nostrum regium beniuolum praebere auditum. Ej speciali nostra annuencia et gracia speciali eidem magistro Johanni et praefato ladislao fratri ipsius eorumque heredibus hoc duximus concedendum ymo annuendum et concedencum. Quod ipsi vbicumque intra limites propriarum possessionum eorum: et signanter in facie praenominate possessionis ipsorum Pache vbi maluerint Castrum seu fortalicium Lapideum vei ligneum sicuti eis placuerit construendi edificandi tenendi et possidendi plenam habeant potestatem facultatem praesencium nostrarum literarum vigore et testimonio mediante." 5 Bunyitai Vince: A váradi püspökség egyházai (Nagyvárad, 1884.) III. 287. Jakó Zsigmond: Bihar megye a török pusztítás előtt (Bp. 1940.) 325. 6 OL Dl. 29 387. II. Lajos Budán 1516. nov. 5-én kelt adománylevelének szövege a váradi káptalannak Perényi Imre nádor 1518. okt. 13-i felhívására — Álmosdi Csire Andrásnak a Bajomiak birtokba iktatása miatti panasza ügyében — adott 1518. nov. 23-i jelentésében. II. Lajos Budán 1518. dec. 27-én kelt azonos szövegű adománylevelét közölte Géresi: Károlyi oki.-tár III. (Bp. 1885.) 120—122. o.: „universa et quelibet bona et iura possessionaria... que alias nobilis condam Ladislai Paly de Pochay praefuissent, sed eodem Ladislao per rusticos in tumultuaria eorum contra universam nobilitatem superiore anno ... insurreccione nequiter interempto ad manus nobilis puelle Elizabeth filie eiusdem condam Ladislai Paly... devenissent deuolutaque fuissent, et iam per defectum seminis utriusque sexus tam eiusdem condam puelle Elizabeth quam eciam ipsius olim Ladislai Paly ad sacram dicti regni nostri Hungáriáé coronam consequenterque collacionem nostram regiam ... devoluta esse perhibentur et redacta ... Johanni et Benedicto de Bayon ipsorumque heredibus ... dedimus, donavimus et contulimus." 95