Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 3. (Berettyóújfalu, 1982)

NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Kálnási Árpád: Mezőpeterd földrajzi nevei

ERDŐ ALJ. (81). — PESTY: „~ újabbi elnevezés". T

3: Dűlő volt a belterület közelében. Nevét már nem mondják, a terület a Valéria-tábla része. ERDŐ-FÖLD Erdőü-főüd, -be (sz., 119). — Az Etelka-puszta része. Régen erdő volt. T

3: Vén erdő. Ezt a nevét már nem ismerik. ETELKA, ~-ra. (107). — Elek Gusztáv édesanyjának, Gázsy Etelkának az öröksége volt. A név mintegy 1000 holdnyi földterületet jelölt. A tulajdonos neve önmagában akkor válik földrajzi névvé, ha viselője valami miatt ismertebb másoknál. Ma is ismert név, de kisebb területre vonatkozik. Hivatalos neve : Etelka-puszta. T

3 : Etelka puszta. Másik hivatalos neve: Etelka-major-puszta volt. A T

3 ebben az alakban is említi: Etelka major puszta. A lakosság ezeket nem mondja. ETELKA-MAJOR-PUSZTA. — L. Etelka. ETELKA-PUSZTA. — L. Etelka. ETELKA-TANYA -, '-ra. L. Nagy-tanya. FALU ALJA Falu àjja, alá, alatt, a/óul (sz., 99). — Kb. 40 holdnyi földdarab a belterület közelében. Újabb neve: Kárcis-föüd. Ez onnan ered, hogy Kárczis János itt kapott földet 1945 után. A név jelölésbővüléssel az egész Falu alja neve lett. Kár ci s főüggye: az előbbivel egyenértékű változat. FALUSI-ÉR. — L. Kántor-ér. FALUSI-LEGELŐ Falusi-legelőü, -re. L. Vagyonváltsági-legelő. FASOR Fasör (125). — A Mezősasra vezető földút két oldalát régen akácfák szegélyezték. N. J. ezt jegyezte fel róla: „szántóföld, a fasorja közt van a sasi út". Ennek alapján a név jel öléstágul ássál a környező földterületet is jelölte. Az adatközlők erről nem tudtak. FELSŐ-SÁRKÁNY Fésőü-Sárkány, -Sárkámba (sz., 114). — A Sárkány nevű dűlő része. Magasabb fekvésű, mint az Alsó-Sárkány. FÜZFÁS Fücfás Fücfázsba (sz., 115). — Kisebb földterület, laposabb részén van egy néhány fűzfa. Füzfásdüllő: B. J. gyűjtésében így szerepel. Az adatközlőktől így nem hallottam. FŰZFÁS-DŰLŐ. — L. Fűzfás. GARABUCZI-FÖLD Garabuci-főüd, -be (sz., 78). —Garabuczi Vince kapta a földosztáskor. GÉMES. (59). — N. J. adata: sok gém volt az előtt." N. J. térképvázlata szerint a Veresnyele mezőrészben volt. — Kihalt név, nem hallottak róla. GERENDÁS -ra (sz., 85). — T

u: PESTY: „~, hogy emeltebb lévén szántóföld volt." Talán a T

3 nyomán ma együtt említik a Hosszúháttal. N. J. adatközlője szerint: „vizes terület, gerendázott hidak voltak". A ma élők a név eredetét nem ismerik. GULYA-KÚT Guja-kut, -ho. L. Csorda-kút. GUSZTÁV-PUSZTA Gusztáf-puszta (70). — T

3: Gusztáv puszta. Egybefüggő, hatalmas birtokrészt jelölt a név (1151 kh). Elek Gusztáv tulajdona volt. A nép a kisebb mezőrészek neve alapján tájékozódik. GUSZTÁV-TANYA Gusztáf-tanya, '-ra. — L. Veres-tanya. GUSZTÁV-TAN YASI-FÖLD. — N. J. említi: gusz táv tanyasi fődet (!). — A tanya közvetlen környékét jelölhette. Ma nem mondják. HALOM -ra (sz., 123). — Kb. 100 holdnyi terület. Van benne egy kisebb domb. Halomtábla: Újabb név, ritkábban mondják. N. J. adata: halom diillő (!). Ezt nem ismerik. HALOM-DOMB. — N. J. említi: halom domho (!). — A földtáblában levő magaslatot jelölte. Az érdekes név bizonyára azért keletkezett, mert a halom szó már akkor is az egész földterületre vonatkozott. HALOM-DŰLŐ. — L. Halom. HALOM-TÁBLA '-ra. L. Halom. HANGYÁS. — Tj: PESTY: Kihalt név, ma csak Hangyás-ér van. HANGYÁS-ÉR ~ (cs., 117). — PESTY: Hangyásér; hangyásér. T

3: Hangyás ér. - Korábban természetes vízelvezető árok volt, csatornázták. A Halom-táblán halad keresztül. HÁRMAS Hármazsba (sz., 121). — Földtábla, az Etelka puszta része. Elek Gusztáv a hatalmas földbirtokot tizenöt földtáblára osztotta, ezeket számokkal jelölte meg. Közülük a Kettes, Hármas és Tizenötös ma is él, a többi nem vált földrajzi névvé. Korábbi, de ritkábban használt névváltozatai : Hármas-tábla, Hármazs-düllőü. HÁRMAS-DŰLŐ Hármazs-düllőü, -be. L. Hármas. 264