Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 3. (Berettyóújfalu, 1982)

NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Kálnási Árpád: Mezőpeterd földrajzi nevei

A külterület nevei ALSÓ-SÁRKÁNY Asóu-Sárkány, -Sárkámba (sz., 91). — A Sárkány nevű dűlő laposabb része. Egy út választja el a Felső-Sárkánytól. L. Sárkány. ANTAL-ÉR ~ (cs., 87). — T

3: Antal ér. Vízelvezető árok. Áz ér földrajzi köznév jelentése : földhajlat, nagyobb esőzések alkalmával megtelt vízzel. Általában kaszálóként hasznosították. Az erek legnagyobb részét a vízszabályozás alkalmával csatornázták. ANTAL-ÉR-DŰLŐ Antal-ér-düllőü, -be (sz., 94). — Földterület az Antal-ér mellett. A dűlő szó jelentése: 1. egybefüggő földterület, általában út határolja, 2. földút. ÁRVAFA. — B. J. gyűjtésében szerepel. Az adatközlők nem ismerték. ÁRKOLAT Árkoladba (sz., 38). — Kb. 20 kh terület a nemzetközi út mellett. Korábban legelő volt, körülvették árokkal. Az út két oldalán ma is húzódik árok. Árkolad-düllőü: Alkalmi jellegű névváltozat. ÁRKOLAT-DŰLŐ Árkolad-düllőü, -be. L. Árkolat. BAGLYOS Bagjos, Bagjozsba (sz., 89). — JAKÓ: Baghlyas fluvius (i. m. 320), PEST Y : Baglyos, Baglyas, T

3: Bagjos. — Kb. 100 holdnyi lapályos terület. N. J. ezt írja róla: „mocsaras, állatok voltak; bagoly." Újabb neve: Nagyvagyonválcság. Ezt is gyakran mondják. L. Vagyonváltság. BÉKÉSI-DŰLŐ Békési-düllőü^-be. L. Békési-föld. BÉKÉSI-FÖLD Békési-főüd, -re (sz., 92). — Békési Sándor kapta a földosztáskor. Békésidüllőü: kevésbé elterjedt névváltozat. BITUMENGYÁR Bitumingyär, -ho. — L. Szurokgyár. BURZÁN-DOMB Bulzán-domb, -ra (sz., 66). — Kisebb kiemelkedés az Ölyvös-dűlőben. Állítólag erre haladt régen a nagyváradi országút. A földterület gazdája legutóbb Burzán György volt. L. Hosszú-gát. CIGÁNY-FÖLD Cigán-főüd, -re (sz., 44). — Itt lakott korábban a község cigánylakossága. CSERE '-re. — L. Csere alj. CSERE ALJ Csere aj, -ba (sz., 28). — PEST Y : „Cserealy (!)" — mivel Cserjes erdő volt. T

3: Kisebb dűlő a belterület közelében. Az adatközlők a név eredetét nem ismerték. Csere-düllőü: Ritkábban használt névváltozat. Ugyanazt a területet jelöli, mint a/Csere alj. Csere: Az előbbiekből rövidült. Érdekes, hogy a mezőrész nevének nincsen Cserje változata. L. Cserje utca. CSERE-DŰLŐ Csere-düllőü, -be. L. Csere alj. CSERES. — A T

2 adata. Alighanem a mai Csere. CSIBENEVELŐ FELŐLI TÁBLA Csibenevelőü felőüli tábla, '-ba (sz., 105). — Földtábla a Kis-tanya közelében. Mellette van a tsz baromfinevelő telepe. Új elnevezés, alig több a határ egy névtelen részének körülírásánál. CSONKA-DŰLŐ Csonka-düllőü, -re (ú., 47). — Rövid útszakasz volt a Perjesben: már nincs meg. A név a dűlő szó 'földút' jelentését őrzi. N. J. mezőrészként említi. CSONT-SZIGET. — N. J. említi: Csontsziget. Az adatközlők nem hallottak róla. CSORCSÁNY Csőrcsány, Csörcsámba (sz., 56). — B. J. ezt jegyezte fel róla: „16 hold föld, a román egyházé volt. A papról nevezték el." A Templom-dűlő része, nevét már nem mondják. N. J. szerint: „lapos, zsombékos, hasznavehetetlen föld volt". CSORCSÁNY-ÉR. — Csak B. J. gyűjtésében szerepel. Az adatközlők nem tudtak róla. CSÓRDA-KÚT Csorda-kut, -ho (k., 27). — Itt itatják az állatokat. Korábban gémeskút volt, most már szivattyús kút áll a helyén. Guja-kut, Legelőü-kut: Mindhárom köznévi megjelölés, egyenlő értékű változatok. DÁVID-TANYA Dávit-tanya, '-ra (t., 104). — 1 lakóházból és egynéhány gazdasági épületből állott. Kál Dávid volt a tulajdonosa. Az épületeket, a ház kivételével lebontották. A terület a Kis-tanyához tartozik. Kál Dávid tanya: B. J. gyűjtésében így szerepel. Az adatközlők szerint ezt nem mondták. DISZNÓ-LEGELŐ Disznóu-legelőü, -re (1., 46). — A sertések legelője. ERDŐ Erdöü, -be (e., 84). — Újabb telepítésű akác, nyár, tölgy stb. erdő a Kréta nevű dűlőben. ERDO. — T, : Talán a mai Erdő-földre vonatkozó adat. 263