Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 3. (Berettyóújfalu, 1982)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Péter Imre: A Sárréti Népfőiskola

colt a tudatlanság ellen. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium látva az átlagonjmessze túlemelkedő kezdeményezést, már a megnyitás előtti napokban (1946. november 20-án) húszezer forint államsegélyben részesítette a népfőiskolát, és felszereléséhez további segítséget ígért. Az iskola igazgató tanácsa dr. Bódis Gábor vezetésével maga is tovább akarta emelni az iskola színvonalát, és anyagi alapjának megteremtésére számos intézkedést tett. A Nemzeti Bizottságoktól kért segítség mellé a hallgatók által előadott műsoros esteket szervezett, és elhatározta a Sárréti Népfőiskola Baráti Körének megalapítását. Felhívást postáztak szét szinte az egész országba. Az igazgató tanács lelkes szervezőmunkája mellett megkezdődött a tanulás is az újjávarázsolt kastélyépület falai között. Már a megnyitót követő nap Bihartordára látogatott dr. Karácsony Sándor, a szabadművelődés irányítója, a nagyhírű egyetemi tanár, az ismert filozófus. Szülőfalujából, Földesről érkezett, és egész napját a fiatalok között töltötte. Előadásában a magyar történelemszemlélet új módját elemezte. Rendkívüli előadáskészsége valósággal elbűvölte a fiatalokat, akik talán csak most értették meg, mennyi lehetőséget nyit meg előttük a felszabadulás, az, hogy tanulhatnak. És aztán következtek a tanulás hétköznapjai. Az állandó tanári kar lelkiismeretes oktató munkája mellett további vendégelőadók színezték a népfőiskolai napokat. Dr. Kondor Imre, E. Kovács Kálmán, dr. Balogh István, dr. Derne László, Fodor Pál tartott előadásokat. 1947. január 20-án Erdei Ferenc látogatott a fiatalokhoz, és Társadalom— történelem—politika címmel tartott előadást, majd hosszas vitát. A következő napokban az iskolába látogatott és előadásokat tartott: dr. Csillag Imre, Balassa Iván, dr. Berencsi György, Téglási Lajos, dr. Vargha László, dr. Vargyas Lajos, dr. Kiss Mihály, Sebő Simon, Szántó Béla, Dorogi Márton, Király Sándor, Horváth Pál, K. Nagy István, Nácsa Antal, Molnár Balázs. A Népfőiskola első, háromhónapos tanfolyama 1947. március 2-án fejeződött be. Március 10-én kezdődött a második, melyen csak lányok vettek részt. Földesi Irma Bajomból, Nemes Piroska Bajomból, Végh Erzsébet Bajomból, Kádár Róza, Ferenci Róza, Szilágyi Katalin, Szilágyi Veron, Kádár Irén Bárándról, Fehér Julianna és Lévai Katalin Udvariból, Lipter Mária Rábéról, Gut Ilona Újfaluból, Papp Zsuzsanna, Szigeti Irma, Széles Ida, Kovács Ilona, Csóka Adél, Nagy Ilona helyből érkezett az április 27-ig tartó tanfolyamra. A lányokat már kevesebb vendégelőadó látogatta meg. Eljött viszont hozzájuk Szabó Pál, aki a magyar történelem és a magyar asszonyok kapcsolatát elemezte irodalomtörténeti kérdések mellett. A tanfolyamzáró ünnepélyen kapták meg az előző tanfolyam hallgatói is a Népfőiskolai látogatási bizonyítványát. Április 27-én Szűcs Sándor adta át a bizonyítványokat és Népfőiskola Csikós Tóth András tervezte jelvényét. Ünnepi beszédében hangsúlyozta: „a demokratikus magyar életforma megteremtésének és védelmének súlyos feladata a ti osztályrészetek is, s úgy tetszik nekem, mintha a Sárréti Népfőiskola, mintegy áldozatul a szívét szakítaná ki, hogy tenyerébe téve fakasszon olyan virágot, hozzon olyan termést, amit nem sodor el a vihar, nem ver el a jég." Szűcs Sándor beszélt az igazgató tanács terveiről, gondjairól is. Előzetes terveik szerint a következő tanfolyamot augusztusban rendezik meg, városból lehozott ipari munkás ifjak részére. Ezzel is azt a törekvést szolgálják, amely azt a válaszfalat igyekszik lebontani, ami az ipari és mezőgazdasági munkásrétegek közé emelkedett egymás életviszonyainak és a közös érdekek, az egymásra utalság helytelen felfogásából. Terveznek még úgynevezett előkészítő tanfolyamokat is, melyeken kéthetes képzésen vesznek részt az általános iskola felsősei a környező községekből. A tanévzárón értékelte Szűcs Sándor azokat a szakdolgozatokat is, melyeket a végzős népfőiskolások írtak egy-egy kiadott témában. (Pl. mezőgazdaság fejlesztése, faluvezetés, néprajz, szájhagyományok gyűjtése.) Az ünnep után ismét a nehéz hétkönapok következtek az iskola életében. Állandósult anyagi gondjaikon csak csekély segítség az a pár forint, amit egy-egy 198